Lucifer egy szelfit is csatolt a hatalmas kódexhez
2015. május 13. 12:43
A legnagyobb fennmaradt középkori kéziratot, a magyarul Sátán Bibliájaként ismert titokzatos Kódexóriást (Codex Gigas) a legenda szerint maga Lucifer alkotta, miután alkut kötött egy bajban lévő szerzetessel. Az ördög a barát lelkéért cserébe megírta a könyvet, és még egy egész oldalas rajzot is elhelyezett benne saját magáról. Az írás elemzése során persze kiderült, hogy valószínűleg egy írnok munkájáról van szó.
Korábban
A kódex közel 22 cm vastag, a lapok oldalhossza mintegy 92 cm, elkészítéséhez pedig több mint 160 állatbőrt használtak fel. A 74 kg-ot nyomó bőrkötéses kötet megemeléséhez legalább két emberre van szükség. A gyönyörű kidolgozású mű lemásolása becslések szerint öt évnyi megszakítás nélküli munkát igényelne. A titokzatos kézirat a feltételezések szerint a 13. század elején egy csehországi bencés apátságban keletkezett. A harmincéves háború alatt a svédek hadizsákmányként megszerezték, manapság a stockholmi Svéd Nemzeti Könyvtár őrzi.
A kódex megírásának pontos körülményei máig nem ismertek. A legenda szerint egy középkori szerzetest fogadalma megszegése miatt élve befalazásra ítéltek. Hogy elkerülje a kegyetlen büntetést, megígérte, hogy egyetlen éjszaka alatt megírja az emberiség minden tudását egybegyűjtő könyvet. A szerzetes az éjfél közeledtével kezdett kétségbeesni, és szorult helyzetében a Sátánhoz fordult segítségért: felajánlotta, hogy eladja neki a lelkét, ha befejezi helyette a könyvet. Lucifer természetesen elfogadta a nehezen visszautasítható ajánlatot, és még egy szelfit is elhelyezett magáról a könyv lapjain. A középkorban emiatt sokan úgy gondolták, hogy az oldalak meg vannak átkozva.
Michael Gullick paleográfus azonban az írás elemzéséből azt a következtetést vonta le, hogy a kódex egy írnok munkája. A szövegbeli "hermann inclusus" (Remete Herman) aláírás ugyanis arra enged következtetni, hogy a szöveget egyvalaki írta. A szerző ráadásul csak egyféle, szétzúzott rovarfészekből készült tintát használt, ami szintén gullick hipotézisét támasztja alá. "Nyilvánvaló, hogy ennek a vaskos kötetnek a szerzőjét megszállta valami, hogy ilyen remekművet tudott alkotni. Hogy a fény vagy a sötétség erői voltak-e, örök rejtély marad" - magyarázza Gullick.
A Kódexóriás öt terjedelmes szöveget tartalmaz, köztük a teljes Bibliát. A könyv az Ószövetséggel kezdődik, amelyet az i.sz. 1. században élt zsidó történetíró, Josephus Flavius két munkája, valamint az Újszövetség követ, és a kötet végül prágai Kozmasz Chronica Boëmorum (Bohémia története) című művével zárul.
Egyes kutatók úgy vélik, hogy a szerzetes befalaztatásáról szóló legenda a latin inclusus szó félrefordítása miatt keletkezett. Az élénk fantáziával megáldott történetírók rögtön a borzasztó büntetésre gyanakodtak, pedig a szó jelentése közelebb áll a remetéhez. A Kódexóriás valószínűleg egy külvilágtól elzárkózó, magányos szerzetes életének remekműve.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05
