Lehetett-e esélye a középkori jobbágyoknak a lovagok elleni harcban?
2020. november 24. 18:59 Múlt-kor
Korábban
Közrendűek a csatamezőn
Nem minden jobbágy volt azonban egyenlő. Mind a fiktív, mind a történelmi példák – a Robin Hood-monda Little Johnja vagy a flamand lázadó Nagy Margot – rámutatnak arra, hogy kivételes esetekben (azaz ha valaki az átlagnál jelentősen nagyobb és erősebb) a hátrányos helyzetből induló közrendűek is nagy hatással lehetnek egy-egy összecsapás kimenetelére.
Az önbizalom és az elszántság, valamint a szokatlan erőforrások szintén lehetőséget adtak arra, hogy a közrendűek erővel szerezzenek érvényt akaratuknak, akár a nehéz fegyverzetű nemességgel szemben is, különösen a 14. századi pestisjárványt követően.
A 14. században a flamand városok például fegyelmezett fegyveres erőket hoztak létre, amelyek a nemesek vezette seregekkel is több alkalommal elbántak.
Brugge esetében több előny is felsorolható: népes, gazdag kereskedőváros volt, amely a megfelelő körülmények között képes volt ellenállni a hagyományos uralkodó osztálynak, és lakosai közül sokan hajlandóak is voltak életük árán is védelmezni önkormányzásukat.
A flamandok egy különös, szokatlan fegyverrel is előálltak: a goedendag („jónapot”) egy nehéz, tüskés buzogány és egy lándzsa elegye volt. A flamand esetben a közrendűek kezében nemzedékek alatt felhalmozott vagyon olyan katonai fejlesztéseket tett lehetővé, amelyekkel taktikai előnyt tudtak maguknak kivívni a lovagi harcmodorhoz szokott nemesekkel szemben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
9. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től
II. Népesség, település, életmód
- Propagandakampánnyal sem tudtak sok magyarországi szlovákot rávenni a Csehszlovákiába költözésre 1946-ban
- Hiába tiltakoztak sokan, több tízezer magyarországi németet telepítettek ki a kollektív bűnösség elve alapján
- Szinte bárki felkerülhetett a kitelepítendők listájára Rákosi alatt
- Magyarok is települtek át „szlovákként” Csehszlovákiába a lakosságcsere keretében
- Megérdemelték a kitelepítést a németek?
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos 19:05
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap