Kínától a Jeges-tengerig – az Osztrák-Magyar Monarchia öt különös vállalkozása

2017. március 2. 08:12

Az Osztrák-Magyar Monarchia katonái és tengerészei fél évszázad alatt bejárták a világot. Voltak, akik a kínai bokszerekkel hadakoztak, mások Bosznia hegyei közt vadásztak gerillákra. Ünnepelték a karácsonyt a kereszténység szülőhelyén, Betlehemben és északon, egy véletlenül felfedezett lakatlan sziget jegesmedvéi között is. Következzen öt különös vállalkozás a dualizmus éveiből.

Kínától a Jeges-tengerig – az Osztrák-Magyar Monarchia öt különös vállalkozása

A Monarchia egyetlen gyarmata

A tiencsini koncessziós zónák, középen türkizzel az osztrák-magyar telep

A Habsburg Birodalmat, majd 1867-től az Osztrák-Magyar Monarchiát nem ragadta magával az európai országok gyarmatosítási láza. Ugyan a bécsi udvar tett néhány óvatos kísérletet – így például a 18. században rövid életű kereskedőtelepeket létesítettek Indiában, míg a 19. században az Ádeni-öböl bejáratánál fekvő Szokotra szigetét a britektől, Nyugat-Szaharát pedig a spanyoloktól próbálták megvásárolni –, de ezek egyike sem hozott tartós sikert. A közép-európai birodalom közvetlen atlanti-óceáni kapcsolat és a gyarmatépítéshez szükséges gazdasági erő hiányában nem is tudott volna versenyre kelni a nyugati nagyhatalmakkal, nem is beszélve arról, hogy a tucatnyi Duna-menti nemzetiség egyben tartása is éppen elég nagy kihívásnak bizonyult Bécs és Budapest számára. A 19-20. század fordulóján végül mégis megalakult a dualista állam első – és története egyetlen – valódi gyarmata, a kínai Tiencsin városában.

A 19. századi első és második ópiumháborút követően, a korábban a Nyugattól elzárkózni igyekvő Kínában rohamosan növekedett a külföldi befolyás. Ezzel párhuzamosan fokozódott a kínaiakban a külföldiek és a keresztények iránti ellenszenv. A feszültségek 1900 nyarára jutottak robbanópontra, amikor is az amerikai hittérítők által bokszer névre keresztelt idegenellenes népi mozgalom tagjai elkezdték megtámadni a Kínában tartózkodó külföldieket, majd június 20-án ostrom alá vették a Pekingben működő külképviseleteknek otthont adó Követségi negyedet. A felkelőket támogatta a Kínát régensként ténylegesen kormányzó Ce-hszi özvegy császárné is. Gazdasági érdekeik és állampolgáraik védelme gyorsan egységbe kovácsolta a világ nagyhatalmait, így a kínai felkelőknek rövidesen a Nagy Britanniát, Franciaországot, Oroszországot, az Egyesült Államokat, Németországot, Olaszországot, Japánt és az Osztrák-Magyar Monarchiát összefogó Nyolc nemzet szövetségével kellett szembenézniük.

A nyolc nemzet szövetségének katonái (Sorrendben: brit, amerikai, ausztrál, indiai, német, francia, osztrák-magyar, olasz és japán)

A bokszerlázadás kitörése idején az osztrák-magyar haditengerészet hajói közül egyedül az SMS Zenta névre keresztelt cirkáló volt bevethető távolságban, amely egy északkelet kínai orosz koncessziós kikötőben, Port Arthurban (ma Lüshun) horgonyzott és amelyet azonnal bevetésre vezényeltek. A Zenta legénységéhez a felkelés végére három további cirkáló (a Maria Theresia, az Elisabeth és az Aspern) csatlakozott, bár megérkezésük idejére a harcok javarészt már befejeződtek. Az osztrák-magyar egységek részt vettek a Követségi negyed védelmében, mentőakciókat hajtottak végre, valamint több lázadó erőd elfoglalása során segédkeztek és ott voltak a fontos kikötőváros, Tiencsin elfoglalásakor is. A monarchia 500 katonájának nagyjából egyharmada esett el a harcokban, a hősi halottaknak pedig ugyancsak egyharmada volt magyar nemzetiségű.

A bokszerlázadást lezáró békeszerződés értelmében a Monarchia egy 0,61 km2 nagyságú, 30 ezer lakosú koncessziós területhez jutott Tiencsin belvárosában, amelyen keresztül lehetősége nyílt arra, hogy bekapcsolódjon a távol-keleti kereskedelembe. Rövidesen konzulátus, tiszti kaszinó, angol nyelvű iskola, fürdő és kórház is épült. A városrész utcáit többek között Bécsről, Budapestről és Ferenc Józsefről nevezték el. A rendet osztrák, magyar, horvát és kínai nemzetiségű katonák, illetve rendőrök tartották fent. A dualista állam azonban nem használta ki a gyarmat nyújtotta lehetőségeket, így az szinte önállóan, saját bevételeiből és a kedvező adótörvények miatt idetelepülő kínai hadurak támogatásából tartotta fenn magát.

A tiencsini Ferenc József utca

Az osztrák-magyar uralom 1917-ben ért véget, amikor Kína az Antant oldalán belépett az első világháborúba, a Monarchia pedig nem volt képes megvédeni a bolygó másik oldalán fekvő apró területét. A kínai hadsereg ellenállás nélkül masírozott be, majd a világháborút lezáró békeszerződésekben mind Ausztria, mind Magyarország lemondott kínai gyarmatáról.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
A nyolc nemzet szövetségének katonái (Sorrendben: brit, amerikai, ausztrál, indiai, német, francia, osztrák-magyar, olasz és japán)1873 karácsonya (Weyprecht kapitány rajza)Payer főhadnagy térképe a felfedezett szigetekrőlA tiencsini Ferenc József utcaAz expedíció útjának térképeA tiencsini koncessziós zónák, középen türkizzel az osztrák-magyar telepAz osztrák-magyar misszió által kiképzett perzsa hadosztály díszszemléjeA teheráni osztrák katonai akadémia kadétjai 1900 körülKorabeli karikatúra a balkáni helyzetrőlSzarajevó elfoglalásaBosnyák parasztok 1890 körülOsztrák-magyar üteg által kilőtt brit tankAz osztrák-magyar hadtest tisztjei és lelkészeTarackosüteg PalesztinábanPayer főhadnagy festménye az expedíció tagjairól
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma