Kiderült, hogy miért csökkent a népesség a Húsvét-szigeten

A richmondi Virginia Commonwealth University kutatói Christopher Stevenson vezetésével bizonyítékot találtak arra, hogy a sziget egyes vidékeinek élelemtermelése 1700 körül csökkent. Ezt azonban nem a társadalmi összeomlás, hanem a kevés eső és a rossz talajminőség okozhatta - olvasható az amerikai tudományos akadémia (PNAS) lapjának aktuális számában.

A Csendes-óceán délkeleti részén 1722-ben felfedezett Húsvét-szigetet, amelyet Rapa Nuinak is neveznek, polinéziaiak lakták a hódítás előtt. Több száz hatalmas kőszobor, a moaik tették híressé, ezért a sziget területének majdnem fele a világörökség része.

A sziget európai hódítás előtti története vitatott: egy ismert elmélet szerint a túlnépesedés és a fák kiirtása miatt a társadalom összeomlott. Más kutatók szerint a húsvét-szigeti lakosok száma az európaiak által behurcolt betegségek - a szifilisz, a tuberkulózis és a himlő - miatt fogyatkozott meg.

Stevenson és kutatótársai a sziget egyes területeinek földhasználatát vizsgálták meg a vulkanikus eredetű ásvány, az obszidián állapota alapján. Ezt az ásványt a Húsvét-sziget lakói sokféleképpen használták a mindennapokban.

A megmunkált obszidián felülete annál erősebben köti meg a vizet, minél hosszabb ideje van kitéve az időjárás viszontagságainak. Ebből indultak ki a tudósok, amikor az ásványból készült tárgyak korát állapították meg három területen.

Az egyik vizsgált terület a sziget legmagasabb hegyének, az 505 méteres Terevakának egy csapadékszegény oldalán fekszik, a kapott eredmények alapján körülbelül 1660-ig intenzíven művelték. 1722-re a művelés intenzitása a felére csökkent, és 1900-ig tovább mérséklődött. Egy másik vizsgált terület ugyan sok csapadékot kapott, ám talaja erősen kimerült. A földhasználat nyomai 1710 után erősen megfogyatkoztak. Egy harmadik, a partoktól több mint négy kilométerre fekvő helyet évszázadokon át több-kevesebb intenzitással műveltek. Ezen a területen jó minőségű volt a talaj és elég eső is esett.

Stevenson szerint az adatok azt mutatják, hogy a földművelést döntően nem a népesség mérete, hanem az eső mennyisége és a talajminőség határozta meg. Így lehetséges, hogy a csökkenő földhasználat már az európaiak érkezése előtt az élelemtermelés visszaeséséhez, majd konfliktusokhoz vezetett, ám a sziget teljes társadalmának összeomlására nem találtak bizonyítékot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
• A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
• Valóban nem ittak vizet a középkorban?
• Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
• Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?