Kiállítás a piarista rend kecskeméti múltjáról
2015. január 30. 17:03 MTI
A piarista rend 300 éves kecskeméti múltját mutatja be az a kiállítás, amely pénteken nyílt meg Kecskeméten, a Cifrapalotában.
Labancz Zsolt, a Piarista Rend Magyar Tartományának provinciálisa hangsúlyozta: az iskolának ma is arra van szüksége, hogy meg tudja álmodni azt, hogy az előírtakon túl mire van szüksége a gyerekeknek. A látogatóknak azt kívánta, hogy a kiállítást megtekintve kerüljenek kapcsolatba azzal a lelkülettel, amely a piaristákat jellemezte a tanítás során.
Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek történelmi léptékű időnek nevezte a város életében azt a 300 évet, amelyet a piarista szerzetesek Kecskeméten eddig eltöltöttek. Megemlékezett Koháry István grófról, a "legkatolikusabb" főúrról, aki 1714 januárjában egy nagy összegű alapítványt hozott létre a piarista iskola megalapítására. Bábel Balázs, aki egykor maga is a kecskeméti piaristáknál tanult, elmondta, hogy osztálytársai közül tízen választották a papi hivatást. Mák Kornél, Kecskemét alpolgármestere példaként beszélt a szerzetesek által irányított iskoláról, amely az élet szinte minden területén kiemelkedő személyiségeket adott az országnak.
1715 januárjában érkeztek Kecskemétre az első piarista szerzetesek azzal a céllal, hogy iskolát nyissanak a városban, katolikus gimnáziumi oktatást és nevelést nyújtsanak a város és a környék lakói számára. Ezt a szolgálatot az időkhöz és körülményekhez alkalmazkodva azóta is végzik. A piaristák 1715 februárjában a ferencesektől átvett elemi iskolai épületben 63 tanulóval kezdték meg a tanítást. 1724-ben költöztek mostani helyükre, a Piaristák terén álló rendházba, ahol a század közepére templomuk is fölépült. Az egyre növekvő diáksereg számára a katolikus egyházközség 1825 és 1894 között a templom mellett emeltetett újabb épületszárnyakat, majd 1930 és 1933 között Hültl Dezső "modernizált barokk" terve alapján épült új iskolaépület, amely építészetileg is a város egyik meghatározó pontja.
A kommunista diktatúra évei nem kímélték a kecskeméti piaristákat sem, de 1950-től az ország nyolc katolikus iskolájának egyike, egy négyosztályos fiúgimnázium Kecskeméten működhetett. A rendszerváltást követően, 1992-ben a piarista rend átvette az épületében működő állami Jókai Mór Általános Iskolát, majd 2012-ben az angolkisasszonyok Czollner téri intézetét és 2014-ben óvodát is nyitottak. Ennek következtében ma Kecskeméten működik Európa legnagyobb piarista iskolája több mint ezer diákkal. Ez az intézmény egyben a második legrégebbi, folyamatosan működő katolikus egyházi iskola a mai Magyarországon.
A tudós szerzetes tanárok mindvégig alapvető meghatározói voltak Kecskemét kulturális életének, a templomépítő Demka Sándortól kezdve Erdősi Imréig, akit honvéd múltja miatt "branyiszkói hősként" ismertek vagy Mészáros Imréig, aki 1945-ben az egyesített városi gimnázium igazgatója volt. Az iskolában tanult Katona József és Homoki Nagy István is.
A kiállítás bepillantást nyújt életükbe, tevékenységükbe, a rendház és templom ritkán látható műtárgyaiba és kincseibe. Bemutatja a rend alapítóját és jelképeit, amelyek évszázadok óta hozzátartoznak a városhoz. A Kecskeméti Katona József Múzeum és a Piarista Rend Magyar Tartománya gyűjteményei által közösen létrehozott kiállítás március 29-ig látogatható a Cifrapalotában.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát 20:20
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek 18:05
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek 16:05
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak 15:05
- II. Mátyás dukátjára is licitálni lehet a Nudelman Numizmatika idei érmeaukcióján 11:20
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg 09:05
- A nevettetés és az önirónia nagymestere volt Kabos László tegnap
- Utasszállítóból lett hadihajó az óceán királynője, a Queen Mary tegnap