Hónap: július • Nap: 25
1139. július 25.
A portugál grófság királyság lesz
A mórok felett aratott ouriquei győzelmet követően I. Alfonz portugál gróf felveszi a Portugália királya címet. Az Ibériai-félsziget visszahódítása (reconquista) Portugáliában I. (Nagy) Ferdinánd uralkodása alatt kezdődött, aki 1035-től Kasztília, 1037-től pedig León királya volt. A mórok rovására sikerült jelentősen kiterjesztenie hatalmát Portugáliában, s az újonnan meghódított területeket portugál grófságként hűbérül adta vejének, burgund Henriknek (meghal: 1112). Később jelentős mértékben függetlenítette magát Kasztíliától (1094). Fia, I. Alfonz déli irányban folytatta a felszabadító harcot.
1255. július 25.
IV. Béla a budai vásárvámot a nyúlszigeti (margitszigeti) apácáknak adományozza
1261. július 25.
Bizánc ismét görög uralom alá kerül
A Palaiologosz-dinasztiából származó VIII. Mihály császár harc nélkül beveszi Konstantinápolyt, és ezzel véget vet a keresztesek által alapított Latin Császárság hatalmának, amelynek uralkodója, II. Balduin elmenekül. VIII. Mihály lesz Bizánc császára. A Latin Császárság 1204. IV. 13-án keletkezett, miután a keresztesek elfoglalták és elpusztították Konstantinápolyt. A keresztesek idegen uralma a helyi lakosság között belpolitikai feszültségekhez és számos felkeléshez vezetett. A hajdani Bizánci Birodalom feudális keresztes államokra osztása a Velencei Köztársaság aktív közreműködésével történt, ennek ugyanis kereskedelmi érdekeltségei voltak Levantéban. A keresztesek eltűrték, hogy Velence kereskedelmi telepeket biztosítson magának Görögországban, és az itáliai kikötőváros így megszilárdította hegemóniáját a Földközi-tenger keleti medencéjében régi riválisával, Genovával szemben.
1386. július 25.
A Horvátiak bosszút állnak II. Károly haláláért
II. (Kis) Károly meggyilkolásával a hatalmi válság nem szűnt meg, sőt kiéleződött. 1386 júliusában Mária királynő és anyja kis számú fegyveres kísérettel a Délvidékre indult a zavargások lecsillapítására. Gara vára közelében, Diakovár irányába tartottak, amikor a `szemet szemért` elve alapján Horváti János macsói bán csapata megrohanta őket. A túlerő és a váratlan támadás okozta meglepetés elsöpörte a királyi fegyvereseket, a katonák egy része elmenekült. A kardjával ellenálló Forgách Balázst lándzsával levették lováról, ott helyben, a királynők szeme láttára fejét vették. A magára maradt Garai leugrott a lováról, hátát a királynők kocsijának vetve védelmezte önmagát és a királynőket. `A testébe fúródó nyilakat, hogy ne akadályozzák sújtó karját, nádként tördeste el, és mindaddig szembeszállt az egész csapattal, míg egy katona a királynők kocsija alól, ahonnan nem tartott támadástól, a lábánál fogva le nem rántotta, és a királynőknek és szolgálóknak az elkövetkezendő halál félelmétől egyre erősödő éles sikoltozása közben le nem vágták a fejét.` A királynőket és a többi foglyot előbb Szlavóniába, Gomnec várába, majd Norvigrádba hurcolták. A Kis Károly elleni merényletért felelősnek tartott anyakirálynét - állítólag leánya, Mária szeme láttára - megfojtották.
1676. július 25.
Meghal Francois Hédelin Aubignac francia kritikus
XIV. Lajos gyóntatópapja Párizsban született 1604. augusztus 4-én. 1654 körül - mivel nem választották az Académie francaise tagjává - megalapította a Académie des belles-lettres nevű rivális testületet, amelynek elnöke lett. Jelentős szerepet játszott az államügyek intézésében. Középszerű drámáinál (Zénobia, 1647 és La martyre de Ste Cathérine, 1650) jelentősebb fő műve A színház gyakorlata című, amelyben elemzi a színpadi alkotás írói, rendezési, színpadtechnikai megformálásának problémáit. A közönség számára teljes illúziót nyújtó színpadi művészet mellett érvelt. Conjectures académiques sur l'Iliade (1715) című művében megkérdőjelezte Homérosz létezését.
1790. július 25.
Meghal Bernhard Basedow német pedagógus
66 éves korában meghal Johannes Bernhard Basedow német pedagógus és emberbarát, aki - Rousseau filozófiájának követőjeként - a gyermek `természetes nevelését` és ennek megfelelően az iskolarendszer reformját követelte. 1774-ben megalapította a `Philanthropin` nevű mintaiskolát, ahol a világ iránti nyitottságra, a munka és a vagyon megbecsülésére tanította a diákokat.
1826. július 25.
Kivégzik a dekabrista felkelés vezetőit
Oroszországban 1825 végén orosz katonatisztek egy csoportja felkelést indított a cár ellen, s a hadseregre támaszkodva próbálta megdönteni a rendszert. A napóleoni háborúk során orosz tisztek megismerkedhettek a nyugat-európai politikai kultúrával. Hazatérve I. Sándor cár reformokat elutasító belpolitikája ellen titkos társaságokat hoztak létre. Céljuk az alkotmányos monarchia, a föderatív rendszer és a korlátozott választójog bevezetése volt. A mozgalom résztvevői a nemesek és értelmiségiek közül kerültek ki, népi támogatás nem állt mögöttük. Számítottak a lengyel hazafiakra, de teljes függetlenséget sem Lengyelországnak, sem az Orosz Birodalom más népeinek nem akartak adni. A felkelést leverték, öt vezetőjüket 1826. július 25-én - nyilvános per nélkül - kivégezték (P. Pesztyel, K. Rilejev, P. Kahovszkij, M. Besztuzsev-Rjumin és Sz. Muravjov-Aposztol), s mintegy 120 főt kényszermunkára, vagy szibériai száműzetésre ítéltek. Mivel a felkelés decemberben robbant ki, ezért a hónap orosz neve után kapta az elnevezését.
1831. július 25.
Koleralázadás tör ki Magyarországon
Az ázsiai eredetű fertőző betegséget kereskedők hurcolták be Európába. A továbbterjedés megakadályozása érdekében kordonokat állítottak fel. Leállt a közlekedés, a kereskedelem, Északkelet-Magyarországon pedig éhínség fenyegetett a gabonabehozatal betiltása miatt. A mozgáskorlátozás következtében a lakosság nem tudott idénymunkát vállalni, így anyagi nehézségekkel is szembe kellett nézniük. Az elkeseredést fokozta, hogy a gyógyító céllal alkalmazott bizmutport több helyen túladagolták, s így felröppent a hír, hogy az urak meg akarják mérgezni a parasztokat. A lázadás Zemplén megyében tört ki, de más megyék is csatlakoztak az elégedetlenkedőkhöz. Elkergették a hatalmaskodó ispánokat, felégették a kúriákat. A felkelést végül a katonaság fékezte meg. A járványban összesen több mint fél millió ember betegedett meg, akik közül 237 ezren meg is haltak.
1848. július 25.
Az olasz szabadságharc katonai vereséget szenved
A Joseph Wenzel Radetzky vezette osztrák csapatok Károly Albert szárd király felett aratott custozzai győzelmével egyelőre szünetelnek a hadiesemények az itáliai szabadharc frontjain. Miután 1848 márciusában a milánói és a velencei lakosság elűzte az osztrák megszállókat, Károly Albert király - ahogy akkoriban nevezték: `Spada d Italia` (`Itália kardja`) - március 24-én meghirdette az Ausztria elleni szent háborút (`Guerra Santa`). A kezdeti olasz sikereket követően azonban a politikai vezetők között kiéleződtek a jövendő Olaszországgal kapcsolatos ellentétek, mire az osztrákok kihasználták az előnyt.
1849. július 25.
Kossuth nem fogadja el Szemere lemondását
Kossuth Lajos kormányzóelnök a válságos helyzetre való tekintettel nem fogadja el Szemere Bertalan lemondását. A miniszterelnök és kormánya tovább viszi hivatalát.
1856. július 25.
Megszületett Strobentz Frigyes festő
Németországban élt, de tagja volt a MIÉNK-nek (Magyar Impresszionisták és Naturalisták köre). Naturalisztikus stílusban dolgozott, festésmódja a plein air felé közeledett. Gyümölcsösben című képével tünt fel. Figurális kompozícióival több díjat nyert (Vasárnapi istentisztelet, Rózsaszínruhás hölgy). Számos alkotását őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. 1922-től tagja volt a Szinyei Merse Társaságnak. Sokat tett a magyar festők müncheni kiállításokon való szereplése érdekében. Münchenben hunyt el 1929. június 5-én.
1859. július 25.
Az uralkodó kinevezi Johann Coronini-Cronberg grófot horvát bánná.
1892. július 25.
Megújítják az Osztrák - Magyar Monarchia és Románia között az 1883. évi szerződést.
1901. július 25.
Megszületett Kéri Kálmán vezérezredes
Felvidéki cipszer családból származott, Iglón született. Ifjú korában jegyezte el magát a katonai pályával, amelyen nagy karriert futott be. Tüzérségi hadapródiskolát, Ludovika Akadémiát és vezérkari iskolát végzett, 1921-ben tüzértiszt, 1942-ben pedig már vezérkari ezredes volt. Három hadügyminisztert is szolgált szárnysegédként. 1944-ben a Kárpátokban harcoló VI. debreceni hadtest, majd az I. magyar hadsereg vezérkari főnöke volt. 1944. október 16-án, Horthy sikertelen kiugrási kísérlete után Dálnoki Miklós Bélával együtt átment az oroszokhoz, majd részt vett a fegyverszüneti tárgyalásokban. 1945-ben az Ideiglenes Nemzeti Kormány megbízásából, a honvédelmi minisztérium katonai főnökeként az új magyar hadsereg szervezését irányította, amikor letartóztatták. Ezután megjárt több szovjet és magyar internálótábort és börtönt, egyebek között Recsket is. 1953-as szabadulását követően volt éjjeliőr, segédmunkás, pincemester, majd raktáros. 1966-tól nyugdíjasként élt. A rendszerváltást követően először a Recski Szövetség elnökévé választották, 1990-ben pedig az MDF országos listáján bekerült a parlamentbe. Tagja volt az országgyűlés honvédelmi bizottságának is. 1990-ben tartalékos vezérőrnaggyá, rá egy évre pedig tartalékos vezérezredessé léptették elő. Megkapta a Magyar Köztársaság Zászlórendjét és a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét.
1909. július 25.
Louis Blériot átrepüli a La Manche-csatornát
A francia Blériot maga építette gépével, elsőként repüli át a La Manche-csatornát. A Calais és Dover közötti 35 kilométeres távot 27 perc és 30 mp alatt teszi meg. Nemcsak a hírnév, hanem az az 1000 font sterling is az övé, amit a `Daily Mail` ajánlott fel jutalmul.
1912. július 25.
A király szentesíti a polgári perrendtartás életbe léptetéséről szóló 1912: LIV. törvénycikket.
1915. július 25.
Német tengeralattjárók elsüllyesztenek az ír partok mellett két amerikai kereskedelmi hajót
1918. július 25.
Max von Hussarek báró osztrák miniszterelnöki kinevezést kap.
1927. július 25.
Meghal Csernoch János bíboros, esztergomi érsek, hercegprímás.
~ Sztrájkba kezdenek a budapesti vasasok, fizetésemelésért. Mintegy 17 - 18 ezer vasmunkás vesz benne részt; a sztrájk üzemenkénti tárgyalásokkal ér véget.
1931. július 25.
Megalakul a Román - Magyar Kereskedelmi Kamara Bukarestben.
1931. július 25.
A Szocialista Munkásinternacionálé IV. kongresszusa megkezdődik Bécsben.
Követeli a 40 órás munkahetet; a Népszövetség hathatós intézkedéseit a háborús konfliktusok megakadályozására.
1932. július 25.
Moszkvában aláírják a szovjet-lengyel megnemtámadási szerződést
1932. július 25.
A Társadalmi Egyesületek Halálbüntetés Elleni Szövetsége országos aláírásgyűjtő akciót kezdeményez a statáriális rendelet azonnali hatályon kívül helyezése érdekében.
1934. július 25.
Az osztrák nemzetiszocialisták puccskísérletet hajtanak végre
Az osztrák nemzetiszocialisták egy puccskísérletük során meggyilkolták Bécsben Engelbert Dollfuss osztrák szövetségi kancellárt. A puccsisták, akik katonai és rendőri egyenruhákba öltöztek, dél felé benyomultak a kancellári hivatalba és az osztrák rádióstúdióba. A felkelők a rádióban hírül adták Dollfuss (meg nem történt) lemondását, s előzetes megbeszélésük szerint ez a bejelentés robbantotta ki egész Ausztriában a felkelést. Dollfussra menekülés közben rálőttek, s a kancellár a délután folyamán belehalt sérüléseibe. A rendőrség a rádió épületében legyűrte a nemzetiszocialistákat. Tárgyalások után a puccsisták este felé kiürítették a kancellári hivatalt, és megadták magukat. A következő napok folyamán a kormány a szövetségi tartományokban is felszámolta a felkeléseket. Az ausztriai helyzetet évek óta gazdasági válság, a munkanélküliek nagy száma, a munkásmozgalom aktivitása a Köztársasági Védőszövetség (Schutzbund, az osztrák szociáldemokraták fegyveres szervezete) és a tekintélyelvi jobboldali Heimwehr, valamint a nemzetiszocialisták terrorakciói jellemezték. Az 1932 óta hivatalban lévő Dollfuss kancellár a válságot tekintélyelvi rendi államrendszer létrehozásával és a demokratikus elvek háttérbe szorításával kívánta orvosolni. 1933-ban kiiktatta a parlamentet, majd a nemzetiszocialista pártot betiltatta. 1934 februárjában a Heimwehrhez közel álló kormány és a diktatórikus politikát elutasító szociáldemokraták között kiéleződtek a feszültségek. Február 12-én a Köztársasági Védőszövetség a munkásotthonok tervszerű átkutatására lövésekkel választolt. A felkelés Bécsből átterjedt Ausztria más részeire. Az ellenállást a szociáldemokrata Otto Bauer és Julius Deutsch vezette, tevékenységük azonban nem volt kellően megszervezve. A kormány Bécsben és az érintett szövetségi tartományokban statáriumot rendelt el, és Bécsben tüzérséget vetett be a felkelőkkel szemben. Délután betiltották az Ausztriai Szociáldemokrata Pártot, február 14-én pedig feloszlatták a szabad szakszervezeteket. A véres harcok február 15-éig elhúzódtak.
1935. július 25.
Sztrájkba lép mintegy 10 ezer fővárosi építőmunkás béremelésért.
~ Megkezdődik a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa Moszkvában. A Magyarországi Kommunisták Pártját 5 szavazati és 2 tanácskozási joggal részt vevő küldött képviseli.
1939. július 25.
A kormányzó Varga Józsefet nevezi ki iparügyi miniszterré.
1942. július 25.
A 2. magyar hadtest csapatai elérik a Dont
1943. július 25.
A Duce bukása és szabadulása
A szövetségesek szicíliai partraszállása (1943. VII. 10.) után felerősödik az olaszok ellenállása a háborúval és a fasiszta rendszerrel szemben. A Fasiszta Nagytanács leszámol Benito Mussolini politikájával, s azt javasolja, keressék meg az olasz királyt, hogy vegye át a haderők főparancsnokságát. Július 25-én III. Viktor Emánuel király, aki kapcsolatba lépett a Duce ellenzékével, utasítást ad Mussolini letartóztatására. A fasiszta pártot feloszlatják. Szeptember 12-én azonban német ejtőernyősök kiszabadítják a Gran Sassón internált Mussolinit, aki Hitler parancsára új fasiszta államot alapít, a salói Fasiszta Szociális Köztársaságot, amely Németországtól függ, és csupán Észak-Olaszországra terjed ki.
1957. július 25.
Tunézia Burgiba elnökkel köztársasággá válik
VIII. Mohamed al-Amin bej elmozdítása után a tunéziai parlament Habib Burgibát választja meg államelnöknek, s ezzel Tunézia köztársasággá válik. Tunézia, amely 1881-től francia gyarmat volt, 1956. március 20-án a Burgiba alapította Új Desztur Párt nyomására elnyeri a függetlenséget. 1956. április 14-én Burgibát egyértelmű többséggel miniszterelnökké választják. Az egykori gyarmat és Franciaország között a viszony mindamellett továbbra is feszült, mert Tunézia támogatja Algéria függetlenségi törekvéseit.
1978. július 25.
Megszületik Louise Brown, az első lombikbébi
1985. július 25.
Hudson megbetegedése újabb AIDS-vitákat eredményez
Párizsban, egy sajtókonferencián megerősítik, hogy Rock Hudson amerikai filmszínész immunhiány-betegségben, AIDS-ben szenved. A jeles filmszínész esete, aki nyilatkozatával homoszexualitását is elismerte, az Egyesült Államikban kiélezte a vitát az AIDS-betegek gyakori megkülönböztetése körül. Hudson október 2-án belehalt betegségébe. Elvben, AIDS-ben bármely korosztályhoz tartozó és akármilyen körülmények között élő emberek megbetegedhetnek. A tudomány mindamellett hangsúlyozza, hogy bizonyos csoportok esetében különösen nagy a fertőzés kockázata, például: - partnereiket gyakran váltogató homoszexuálisoknál; - AIDS-szel fertőzöttek szexuális partnereinél; - prostituáltaknál; - intravénásan kábítószert élvezőknél; - olyanoknál, akik hosszabb időt Haitin, a Karib-térségben vagy Közép-Afrikában töltöttek. Július végi adatok szerint az Egyesült Államokban az AIDS-betegek száma 12 067 (1982-ben 1316), s 8000 már meghalt. Az NSZK-ban a szövetségi Egészségügyi Minisztérium adatai szerint a betegek száma októberben 291. Azt a javaslatot, hogy tegyék kötelezővé a fertőzöttek és betegek bejelentését, a szövetségi Egészségügyi Minisztérium mindazonáltal elutasítja, hogy elkerülje az AIDS-esek társadalmi elszigetelődését. 1987. május 19-én a bajorországi CSU-kormány mégis olyan rendszabályokat léptetett életbe, amelyek a többi között előírják az AIDS-fertőzöttek név szerinti bejelentését. A párizsi Pasteur-intézet és a bethesdai (USA) rákkutató intézet világviszonylatban élenjáró AIDS-kutatóinak januárban szinte egy időben sikerült izolálniuk az AIDS-vírust. AIDS-ellenes oltóanyagot vagy az immunhiányt gyógyító szert mindamellett még nem sikerült találni. Több afrikai országban már évekkel ezelőtt voltak AIDS-megbetegedések.
1988. július 25.
Sevarnadze cáfolja a `rendszerek harcát
Eduard Sevarnadze szovjet külügyminiszter túlhaladottnak nevezi a `rendszerek harcáról` szóló elméletet
1994. július 25.
46 éves hadiállapot zárul le
Izrael és Jordánia Washingtonban közös nyilatkozatot ír alá, mely 46 éves hadiállapotnak vet véget.
1996. július 25.
Magyarországra látogat Javier Solana
Javier Solana, a NATO fôtitkára jár Taszáron, az IFOR-bázison, és Szolnokon, a Cooperative Chance ’96 nevû többnemzetiségû NATO-hadgyakorlaton. Tárgyalásokat folytat Horn Gyula miniszterelnökkel, Kovács László külügyminiszterrel és Keleti György honvédelmi miniszterrel.
2000. július 25.
Szállodára zuhan egy Concorde Párizsban
Közvetlenül felszállás után egy szomszédos szállodára zuhan az Air France egyik Concorde típusú repülõgépe Párizsban. Az áldozatok száma 114-re tehetõ.
