Hónap: április • Nap: 27
1521. április 27.
Fülöp-szigeteki bennszülöttek meggyilkolják Magellánt
Fernao Magalhaes portugál utazó Kelet-Indiában és Marokkóban szolgált, majd felajánlotta szolgálatait Spanyolországnak. A Földet először körülhajózó expedíció vezetőjeként 1519. szeptember 20-án indult felfedező útjára öt hajóval, 256 főnyi legénységgel. Az Atlanti-óceánt áthajózva 1520 januárjában érte el a La Plata torkolatát, majd 1520 októberében haladt át a később róla elnevezett szoroson. 1521. március 21-én felfedezte a a Fülöp-szigeteket, ahol a bennszülöttekkel vívott harcban életét vesztette. Hajói közül az egyik - Afrikát megkerülve - 1522-ben visszatért Spanyolországba. Ekkor vált véglegesen bizonyossá a Föld gömbölyű alakja és az egységes világtenger léte.
1656. április 27.
Meghal Gerrit van Honthorst holland festő és rézkarcoló
Utrechtben született 1590. november 4-én. Hágában és Rómában élt, Frigyes Henrik, majd II. Vilmos herceg udvari festője volt. Történeti, vallásos és mitológiai, allegorikus és zsánerképeket, valamint portrékat festett, amely utóbbiakkal szép vagyont szerzett. 1610-20 között Rómában működött, s ott festett képein az alakokat gyakran gyertyafény megvilágításban ábrázolta. Ezért nevezték el Gherardo della Nottének. Körülbelül 150 képe ismert. Szülővárosában érte a halál.
1711. április 27.
Kassa város őrsége kapitulál a császári seregek előtt
1735. április 27.
Szerb határőröket vezényelnek ki a lázadó parasztok ellen
A felszabadító háborúk befejezését követő békés évtizedek általában lehetőséget kínáltak a régi és a visszahódított területek földesurainak, hogy hatalmukat megszilárdítva, parasztjaikat egyre újabb és újabb szolgáltatásokkal terheljék. Az újratelepült falvak azonban eleinte kiterjedt földesúri kedvezményekben részsültek. Ezért lakóik inkább a kiépülő államhatalom terheit (hadiadó, katonatartás- és fuvarozás) érezték súlyosabbnak. 1735-ben a Békés megyei Szentandrás falu parasztjai ezeket már annyira elviselhetetlennek tartották, hogy április 27-én fegyvert ragadtak. Abban a reményben, hogy a szerb határőrök támogatni fogják őket, kapcsolatba léptek azok egyik kapitányával, a felkelés későbbi névadójával, Szegedinac Peróval. A magukat kurucoknak tituláló és Rákóczi nevére esküt tevő parasztok száma hamarosan mintegy ezer főre gyarapodott. Az aradi katonai térparancsnok azonban időben értesült a határőröket is érintő akcióról. Május 2-án Perót bilincsbe verette, majd katonáival megindult a többségével fegyvertelen parasztok ellen. A véres összecsapást május 9-én az Arad megyei Erdőhegynél vívták meg; a szerb határőrök - akiknek szövetségében a felkelők bíztak - győzelmet arattak a fegyverforgatásban tapasztalatlan parasztok felett. (Joggal állapította meg utóbb Mária Terézia, hogy valahányszor nyugtalanság tört ki magyar földön, mindannyiszor megmutatkozott milyen hasznos, szükséges, sőt nélkülözhetetlen a szerb nép a megzavart nyugalom helyreállítására.) A lázadók utolsó maradványait május 13. napján Telegdnél számolták föl, majd augusztus közepén, Budán egy kilenctagú delegált bíróság megkezdte a közel másfélszáz elfogott paraszt elleni per lefolytatását. A 18 halálos és 68 sáncmunkára szóló ítéletet végül 1736 tavaszán hirdették ki. Az elrettentő példa mégsem érte el célját. 1753-ban ugyanis az Alföld csaknem ugyanezen területe borul majd lángba a Törő-Pető-Bujdosó-féle mozgalom következtében, amely ismét az állami terhek elleni tiltakozás jegyében indul.
1746. április 27.
Elbukik a Stuart-pártiak utolsó felkelése
Vilmos Ágost, II. György angol király testvére, Cumberland hercege, az angol csapatok parancsnoka Culloden Moor mellett véres csatában megsemmisítő vereséget mér a skótokra, akik Stuart Károly Edvárd vezetésével keltek fel. A skót felföldön kilenc napig dúlnak a fegyveres harcok. Ez a Stuart-ház katolikus híveinek utolsó felkelése. Károly Edvárdnak (született 1720, Róma) le kell mondania trónigényéről. Károly Edvárd, a "dicsőséges forradalom" idején (1688. VI. 30.) elűzött király, II. Jakab egyik unokája többször kísérletet tett, hogy a katolikus Stuart-ház trónigényét érvényesítse. Ebben támogatta őt XV. Lajos is. A francia király célja elsősorban az osztrák örökösödési háborúban vele szemben álló Anglia meggyengítése volt. Anglia a háborúban Mária Teréziát támogatta. Károly Edvárd kezdetben sikert ért el és bevonult Edinburghba. Cumberland herceg seregével szemben azonban a skótok ereje kevésnek bizonyult. A skótok nemzeti öntudata azonban továbbra is fennmaradt, és egy skót nemzeti párt 1970 körül az olajlelőhelyekkel bíró Skócia autonómiájáért szállt síkra.
1773. április 27.
A brit parlament megszavazza a tea-törvényt
1791. április 27.
Megszületett Samuel Morse amerikai festő és feltaláló
Samuel Finley Breese Morse Charlestown-ban született. Neves festőként Párizsban volt tanulmányúton, s ott barátai révén bepillantást nyert a pezsgő tudományos életbe. Laikusként eközben gondolt először az információk rögzítésére és továbbítására, majd 1832. október 19-én vázolta fel egy kezdetleges távíró tervét, ahol a jelek rögzítéséhez papírra és ceruzára gondolt, nem pedig mágnestűre, mint a fizikusok, akiknek azonban nem sikerült a problémát megoldani. Hamarosan pontok és vonalak kombinációjából összeállította a később róla elnevezett ábécét is. Később megalkotta az elektromos távírókészüléket, majd az első távíróvonal Washington és Baltimore között épült ki 1843-ban, s 1844. május 24-én futott végig rajta az első mondat. New York városa még életében két szobrot emelt a tiszteletére. New York-ban érte a halál 1872. április 2-án. (A Morse-ábécé hosszú karrierje 1997-től lassan befejeződött: januárban Németország, majd Franciaország is megszüntette a Morse-jelek használatát a távközlésben, mert a parti őrség már nem használ rádió-vevőt. A rendszer használatát a nemzetközi megállapodások szerint az ezredfordulóra megszüntették.)
1841. április 27.
Megszületett Gyurátz Ferenc evangélikus lelkész
Alsóbükön született, 1863-tól bölcsészet-jogi-teológiai tanulmányokat folytatott. Elvégezte a hallei egyetemet, majd hazatérve először gimnáziumi tanár, később esperes-lelkész lett. Lelkészkedett Kővágóörsön, Beleden, Pápán. 1895-1916 között a dunántúli egyházkerület püspöki tisztét töltötte be. Kiemelkedő volt teológiai, filozófiai, irodalmi, történelmi, pedagógusi felkészültsége is, tudott héberül és görögül. Kiadta Luther Márton és Gusztáv Adolf életrajzát. Két imádságos könyve mellett lelkésztársai szívesen használták 1889-ben megjelent Agendáját. Sok cikke, tanulmánya, elbeszélése jelent meg a folyóiratokban, újságokban, naptárakban. Pápán halt meg 1925. május 3-án. A városban mellszobrot állítottak emlékére és utcát is neveztek el róla.
1881. április 27.
Megszületett gróf Esterházy Móric miniszterelnök
A politikus Pusztamajkon látta meg a napvilágot. Nagybirtokos 1910-ben 67-es programmal, független képviselőként került be a parlamentbe, mindkétszer a terebesi választókerületben. 1917. június 15-én IV. Károly a két `szélsőség`, Tisza István és Károlyi Mihály helyett a 36 éves grófot bízta meg kormányalakítással. Miniszterelnöksége azonban alig több, mint két hónapig tartott. A politikai-vezetési tapasztalatokkal nem rendelkező új miniszterelnök a Monarchia válságos helyzetében nem volt képes a felgyülemlett feszültségek feloldására. A nemzetiségiek elszakadási mozgalmát nem tudta lefékezni, mérsékelt választójogi reformjait a parlamenttel nem tudta elfogadtatni. 1917. augusztus 20-i lemondását követően lett Wekerle Sándor harmadszor is miniszterelnök. Esterházy 1918. január 25-május 8 között népjóléti- és munkaügyi miniszter volt a Wekerle kormányban. A háború után egy időre visszavonult a politikától, majd 1931-ben tért vissza a közéletbe. Az 1939. évi választásokon kormánypárti programmal lett képviselő. Kállay Miklós bizalmasa volt, ezért a nyilas hatalomátvétel után deportálták, 1951-ben, a Rákosi-diktatúra idején viszont kitelepítették. 1956-ban sikerült külföldre menekülnie, Bécsben érte a halál 1960. június 28-án.
1883. április 27.
Törvény születik az uzsorásokról
Az 1880-as évekig a parasztság szinte teljesen kívül esett a modern hitelrendszer érdeklődési körén. Különösen rossz termésű évek után, tavasszal, a fejletlen vidékeken parasztok tömege szorult rá a vetőmag- vagy az élelmiszerkölcsönre, s korcsmárosok, kereskedők, gazdag birtokosok aránytalanul magas kamatra adtak nékik hitelt. Emellett a csapszékekben gyakran halmozódtak nagyra az italadósságok - nem is mindig tisztességes számítás útján. A korcsmáros volt az uzsorás jellegzetes alakja, de találunk köztük elvétve még lelkészeket is. A kamatokat az állam 1868 óta nem korlátozta, de már 1877-ben bevezették a 8 %-os kamatmaximumot. Ezt egy hitelintézet nehezebben, de a magánuzsora könnyen kijátszotta. Az agrárkörök nyomására született 1883-ban "az uzsoráról és káros hitelügyletekről" egy törvény, mely fél évtől egy évig terjedő fogházzal és pénzbüntetéssel sújtja az uzsorát, az pedig, aki hamis szerződésekkel leplezve űzi, akár két évet és 4000 Ft büntetést kaphatott. Korcsmában csak legfeljebb 8 Ft-ig (egyheti jó munkabér erejéig) lehetett hitelezni. Ezt a szabályt évente ki kellett dobolni, a korcsmákban "magyarul, s az illető község jegyzőkönyvi nyelvén" ki kellett írni. Az óvatosabb korcsmáros persze inkább az írta ki: "Hitelt nem adok, mert haragot nem akarok."
1921. április 27.
Megszületett Palócz László operaénekes
Tanulmányait a Nemzeti Zenedében végezte. 1943-tól négy éven át az Operaház kórusában énekelt. 1947-ben lett a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese, ahol Verdi Otello című művének Jago szerepében debütált. Két évvel később a Fővárosi Operettszínházhoz szerződött, s hat évig a Nagymező utcai teátrumban lépett a közönség elé. 1955 és 1976 között a Magyar Állami Operaház magánénekese volt. Pályafutása során egyaránt megszólaltatta Verdi és Wagner-művek vezető bariton szerepeit. Énekelte többek között Falstaff és Simone Boccanegra szerepét, Telramundot a Lohengrinben, s színpadra lépett Rossini Tell Vilmos című operájának címszerepében. Játszott a Szomszédok című, Horváth Ádám rendezte folytatásos teleregényben, Sümeghy úr szerepét formálta meg. 1964-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, 1975-ben kapta meg az érdemes művész címet. 2001-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. 2003. november 28-án halt meg Budapesten.
1951. április 27.
Meghal Jónás Dávid építész
Sok fővárosi épületet tervezett. Legjelentősebb műve a volt Tolnai Világlapja székháza (a mai Egyetemi Nyomda épülete). A korszerű törekvéseket tükröző épület az új magyar építészet egyik előfutárának számít. Fivérével számos villát és bérházat építettek.
1961. április 27.
Sierra Leone elnyeri függetlenségét
A nyugat-afrikai országot 1461-ben portugál hajósok fedezték fel, tőlük kapta a Sierra Leone - Oroszlán hegység - elnevezést a part menti hegyek alakjáról. A portugálok nem tudtak tartósan megtelepedni, őket az angolok követték, akik 1787-ben felszabadított rabszolgák számára alapították Freetown városát. Sierra Leone 1896-ban brit protektorátus lett, majd 1958-ban teljes belső autonómiát kapott. 1961. április 27-én a brit Nemzetközösség tagjaként függetlenné vált. A parlamentáris demokráciának 1967-ben katonai hatalomátvétel vetett véget, s ettől kezdve a kiéleződött belpolitikai helyzetben egymást követték a sikertelen puccskísérletek, illetve rendkívüli állapotok. 1971. április 19-én a parlament jóváhagyta az alkotmány módosítását és önálló köztársasággá nyilvánították Sierra Leonét.
1994. április 27.
Először vonják fel a Dél-afrikai Köztársaság nemzeti zászlóját
Az afrikai kontinens déli csücskét elfoglaló ország északon Namíbiával, Botswanával, Zimbabwéval és Mozambikkal határos, területébe szigetszerűen ékelődik be Lesotho és Szváziföld. A terjeszkedő britek és a búrok (holland telepesek leszármazottai) között 1899-ben kirobbant háborút 1902-ben a britek nyertek meg. 1910-ben létrehozták a Dél-Afrikai Uniót, amely 1961. május 31-én köztársaság lett, és kilépett a Nemzetközösségből. Az utóbbihoz 1994-ben csatlakozott újra. A fehérek által a fekete lakossággal szemben létrehozott apartheid rendszert 1991-ben számolták föl és nemzeti kerekasztal tárgyalások kezdődtek. Az első szabad választások idején, 1994. április 27-én Johannesburgban az ország régi himnuszának hangjai mellett levonták az ország addigi hivatalos zászlaját, majd az új himnusz felcsendülését követően felvonták a Dél-afrikai Köztársaság új lobogóját. A régi zászlót jelképesen egy fehér bőrű katona vonta le, az újat pedig egy fekete bőrű katona húzta fel a zászlórúdra. Mintázata és színei a nemzeti zászló történetének főbb elemeit foglalja magába. Az egyes színek és színkombinációk más és más jelentéssel bírtak a különböző népcsoportok számára,
