Ilyen volt a magyar történelem legnagyobb földrengése

2015. szeptember 23. 12:06 Kulcsár Krisztina

Néhány nappal ezelőtt a Richter-skála szerinti 8,3-as erősségű földrengés rázta meg Chile fővárosát és az ország partvonalát. A katasztrófában legalább öten meghaltak, legalább egymillió embert pedig evakuáltak. Bár Magyarország történetében ilyen erősségű földmozgásra nem volt példa, földrengés többször is megrázta az országot. A chilei tragédia kapcsán, Kulcsár Krisztina a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján megjelent tanulmánya segítségével emlékezünk meg az 1763-ban bekövetkezett, 6,3 erősségű magyarországi földrengésről, amely mind a mai napig a legerősebb földmozgásnak számít hazánkban.
 

João Glama Strobërle: Az 1755-ös földrengés allegóriája
João Glama Strobërle: Az 1755-ös földrengés allegóriája

A 18. század egyik legsokkolóbb és legmegdöbbentőbb eseménye volt 1755. november 1-jén Lisszabonban: a Richter-skála szerinti 8,5–9 erősségűre becsült földrengés rázta meg a várost, amely a pusztító erejű cumanival együtt romba döntötte Portugália fővárosát, és több tízezer lakos halálát okozta. 

Az ilyen mértékű földrengések még napjainkban is ritkaságnak számítanak. Magyarország területén 1763-ban ennél jóval gyengébb, de a maga korában pusztulást hozó földmozgásnak lehettek tanúi a Duna közelében élők. 1763. június 28-án alig kevéssel reggel 5 óra után heves földmozgást észleltek Komáromban, Győrött és az ország több más vidékén is. A földrengés Komáromban 20 percre rá megismétlődött. Ez volt az, amelyet a kárleírások alapján később a Richter-skála szerinti 6,3 erősségűre becsültek, és amely a kortársakat rémülettel töltötte el.

A földrengés a jelentések szerint Komáromban valamennyi házat megrongálta és ledöntötte a kéményeket. A városban a jezsuita Szent András-templom mindkét tornya ledőlt, az Öregvár harangtornya teljesen romba dőlt, az Újvár templomai is megsérültek. Győrben – Balassa Gábor ezredes július 1-jén kelt levele szerint – az erődbeli kaszárnya nagymértékben károsodott, a kéménye teljesen bedőlt, így alkalmatlanná vált a garnizon számára. A katonaságot sátrakban tudták csak elhelyezni, míg a tisztek részére egy deszkaépületet húztak fel hamarjában.

Az első két heves rengést Komáromban továbbiak követték: június 29-én már 43-ról számoltak be, bár ezek intenzitása nem érte el a romboló erejű másodikat. 30-án éjjel 1 és 2 óra között újabb két rengés rázta meg a földet és tett tönkre még álló házakat és kéményeket. A polgári lakosság – részben azért, mert alig volt éjszakázásra alkalmas épület (a július 7-i jelentés szerint 1247 ház dőlt össze), részben pedig azért, mert tartott az újabb földrengéstől – a szabad ég alatt töltötte az éjszakákat. A folyamatos imádkozás közben is szakadatlanul hallhatták a föld felszíne alól az erős dörgést, recsegést, „rocsogást”. Komáromban az összedőlő házak halálos áldozatokat is szedtek: a város augusztus 8-án kelt hivatalos jelentése 63 halottról (köztük volt egy pozsonyi kereskedő és négy győri polgár) és 102 sebesültről számol be. Szerencsésnek mondható azonban, hogy az erődben tárolt puskaport sikerült kimenekíteni és Budára elszállítani, így a robbanásveszélyt elhárították.

A katonaságot a romba dőlt és veszélyesnek nyilvánított Öregvárból az Újvárba költöztették át sebtiben felépített barakkokba vagy sátrakba. Károsodást szenvedtek a tiszti lakások is, különösen a komáromi kormányzói épület. Emiatt az alig három hónappal korábban, március 18-án Joseph Friedrich zu Sachsen-Hildburgshausen herceg utódául Komárom kormányzójává (Gouverneur) kinevezett Albert Kázmér szász és lengyel herceg nem tudta elfoglalni szolgálati helyét. Mivel a földrengés következtében Győrben is lakhatatlanná váltak a tiszti szállások, és elhelyezése ott sem volt lehetséges, így a herceget Budára vezényelték át, ahol 1765 nyaráig néhány hónapon át tartózkodott. Az időközben már Komáromba szállított faanyagot (amellyel nyár elején még az ő számára kijelölt kormányzói épületet kívánták volna felújítani) azonmód felhasználták a romba dőlt épületek felújításához.

Az utórezgések nem csupán 1763 nyarán folytatódtak. Győrből november folyamán, Komáromból még december végén is érkeztek beszámolók a földmozgásokról, majd 1764-ben is havonta többször tudósítottak rengésekről, sőt még 1765-ből is van tudomásunk kisebb mértékű földrezgésekről.

Kulcsár Krisztina teljes cikkét keresse a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma