Hogyan kerülte el Ferrara a pestist, miközben a környező városokban tízezrek haltak meg?
2020. április 6. 17:48 Múlt-kor
Korábban
Pestiskórház – a városfalon kívül
Ferrara falain belül ugyanilyen árgus szemmel figyelték az embereken a fertőzöttség lehetséges jeleit. Ha felfedeztek valakin ilyet, azt azonnal a városfalon kívül felállított valamelyik lazarettóba, azaz pestiskórházba küldték.
A lazarettókat minden nagyobb olasz városban közpénzből finanszírozták, Firenzében e járvány idején mintegy 10 000 ember fordult meg bennük.
Az orvostudomány korabeli vélekedése szerint a pestist „romlott levegő” okozta, amely földrengések alkalmával tör a felszínre, illetve a rothadó tetemekből, ürülékből és szemétből szabadul fel.
1546-ban az orvos Girolamo Fracastoro nagy hatású írást tett közzé a fertőzés mikéntjéről, amelyben a fenti elméleteknél egy lépéssel tovább ment: bevezette a „fertőzés magjainak” gondolatát, amelyek a növényi magvakhoz hasonlóan szétszóródnak és fertőzés formájában növekedésnek indulnak az emberekben.
Fracastoro szerint a „magvak” igen ragadósak voltak, és a ruhákon és más tárgyakon is megmaradhattak, később okozva fertőzést.
A köztisztasági intézkedések, amelyeket Ferrarában és más városokban is bevezettek, a középkori tisztasági törvények régi hagyományából eredtek, ezúttal már Fracastoro fertőzéselméletével is kiegészülve.
Az utcákról rendszeresen kisöpörték a szemetet, és megtisztították az olyan „mocskos” állatoktól, mint a kutyák, a macskák vagy a baromfik – a patkányokat egyik forrás sem említi. Bármilyen felületet, amelyhez akár csak hozzáérhetett egy fertőzött egyén, bőségesen behintették mésszel.
Otthonaikon belül a városlakók számtalan módszert kipróbáltak környezetük fertőtlenítésének reményében. A repedt vagy egyéb módon sérült bútorokat kivitték az utcára, és elégették.
Az értéktárgyakat és pénzt tűz közelében melegítették, a házakon belül pedig 15 napon át illatszereket permeteztek. A ruhákat és egyéb textíliákat kifüggesztették a napra, lelocsolták illatszerekkel, és a szőnyegekhez hasonlóan porolóvassal vagy egyéb eszközzel ütlegelték tisztításképpen.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos 19:05
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat 17:05
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen 16:05
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn 14:20
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában 11:20
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot 09:50
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric 09:05
- tegnap