Hogyan gyógyították a másnaposságot a középkorban?

2016. január 5. 10:17

Szilveszter a kollektív eszméletvesztés ünnepe. Kevesen vannak, akik ilyenkor távol tudják tartani magukat az alkoholtól, és másnap nem csontszáraz szájjal, különösen funkcionáló gyomorral, esetleg fejfájással ébrednek. Ilyenkor mindenki a leghatékonyabb gyógymódra vágyik, a bombabiztos eljárást azonban még senki sem találta meg. A másnaposság persze a középkorban is komoly gondokat okozott, és ekkoriban is számos különleges módszerrel igyekeztek tompítani a macskajajt.    

Hogyan gyógyították a másnaposságot a középkorban?

Az első ismert arab szakácskönyvet, a Kitab al-Tabikhot (Ételek könyve) Ibn Szajjár al-Varrak írta a 10. században. Bár köztudott, hogy az iszlám tiltja az alkoholfogyasztást, a Kitab al-Tabikhban borkészítési receptek, valamint a másnaposság elkerülésére ajánlott technikák is helyet kaptak. A munkában limonádé alkohollal egy időben történő fogyasztását, valamint birs és menta italba történő keverését javasolták. A szerző emellett az emésztést hagyományosan segítő mirtuszteát is ajánlotta. Azoknak, akik már olyan messzire jutottak az ivásban, hogy nem sok esélyük volt kivédeni a rosszullétet, al-Varrak azt javasolta, hogy igyanak sok vizet és lélegezzenek mélyeket két korty között. Ezután következhetett a középkori Közel-Kelet húslevese, a kishkijja. A hozzávalók: közel másfél kiló hús, 20 deka apróra vágott hagyma, fél bögre olívaolaj, gyógynövények, csicseriborsó, galangál (a „kínai gyömbér”), zöldségek, kishk (egy búzából és joghurtból álló keverék), kömény, szegfűszeg, fahéj, ún. nárdusolaj, valamint forró víz.

A közel-keleti csodaétel

Európában teljesen más megoldásokat találtak a másnaposság gyógyítására. Angliában például nyers angolna keserűmandulával történő fogyasztását javasolták, mivel úgy tartották, az angolna felszívja a szervezetből a maradék alkoholt. Ha angolnához éppen nem volt kedve az embernek, voltak más módszerek is: John of Gaddesden angol udvari orvos Rosa Medicinae című orvosi értekezésében a férfiaknak a herék, a nőknek pedig melleik sóval és ecettel történő lemosását, valamint a káposzta valamelyik részének cukorral történő elfogyasztását javasolta. Voltak, akik az olaszok közül is a herekúrában utaztak. A szicíliaiak például a szárított bikapénisz másnaposságűző hatására esküdtek. Az írek természetesen nem követték angol barátaik különös szokásait, és heremosás helyett nyakig betemetkeztek a nedves homokba. Az írek másik módszere a zabszemekkel felturbózott jéghideg forrásvíz volt.

A 17. században Adam Olearius német tudós III. Frigyes holstein-gottorpi herceg udvari matematikusaként rengeteget utazott. Amikor Moszkvában járt, hogy Frigyes nevében kereskedelmi szerződéseket hozzon tető alá az oroszokkal, feljegyzéseket készített az oroszok másnaposságűző módszereiről. Leírta, hogy az oroszok a pokhmel’e nevű étellel (amely egyben másnaposságot is jelent) igyekeznek csökkenteni a rosszullétet: hideg sült bárányt vágnak apró darabokra, majd hasonló formára vágott paprikával és uborkával keverik össze, hogy aztán mindezt ecettel és uborkalével öntsék le. Elég, ha ebből egy kanállal esznek, újra ízleni fog nekik az ital – tudhattuk meg Oleariustól. Az oroszok ekkoriban még nem volt tisztában az uborkából nyert sós víz másnapos szervezetre gyakorolt jótékony hatásáról.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
A közel-keleti csodaétel
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma