Háborúzás helyett inkább szeretkeztek egymással az ősi vadászó-gyűjtögetők és a földművesek

2017. május 26. 13:10

Őseink hosszú évezredeken át éltek vadásző-gyűjtögető közösségekben. A földművelés mintegy 10 ezer évvel ezelőtt kezdett kialakulni Nyugat-Ázsiában, majd gyorsan elterjedt Európában, valamint a világ más területein. Adódik a kérdés: mi történt, amikor a vadászó-gyűjtögetők találkoztak a földműves életmódot választó emberekkel?

Csontváz a romániai ásatásról
Csontváz a romániai ásatásról

A Current Biology magazinban publikált legújabb DNS-vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a mai Románia területén nemcsak, hogy eltűrték egymás jelenlétét, hanem még szaporodtak is egymás között. De ez nem feltétlenül volt szerelem első látásra.

„A gyors terjeszkedés eredményeként a földművelők nagyon korán érkeztek meg” – mondta Andrea Manica, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője. „Valószínű, hogy egy ideig egymás mellett éltek a helyi vadászó-gyűjtögető népességgel – évszázadokon vagy egy-két évezreden át –, miközben egyre közelebbi lett a kapcsolat és a keveredés” – tette hozzá Manica. 

Manica és a tanulmány vezető szerzője, Gloria Gonzalez-Fortes munkatársaival együtt azt követően jutott erre a megállapításra, hogy meghatározták négy, 5,4-8,8 ezer éve élt ember genomját. Emellett két, spanyolországi emberi maradványokból, valamint a kelet-európai régióból származó emberi genomot is elemeztek a kutatók, hogy összehasonlíthassák azokat a fent említett minták genomjával.

Mint a tanulmány társszerzője, az Edinburgh-i Egyetem kutatója, Clive Bonsall kifejtette, az őshonos vadászó-gyűjtögetők kultúrájuk nyomainak köszönhetően – amibe beletartoznak az általuk használt tárgyak, a temetkezési tradíciók, a művészet vagy a testfestés is – régészetileg elkülöníthetők a bevándorolt földművesektől, csakúgy mint életmódjuk mentén, amelyre az ételmaradványokból, valamint az emberi maradványok kémiai elemzése révén következtethetünk. 

„Abban a régióban például, amelyet mi tanulmányoztunk, a vadászó-gyűtögetők nem tartottak haszonállatokat, háziasított kutyákat azonban igen. Nem használtak agyagedényeket, és máshogy temették el a halottaikat” – magyarázta Bonsall. A vizsgálatok során kiderült, hogy a romániai maradványok genomjaira meghatározó hatást gyakoroltak nyugati vadászó-gyűjtögetők, de anatóliai földművesek nyomait is ki lehetett mutatni. Ez arra utal, hogy a vadászó-gyűjtögetők között voltak, akik földművelő életmódot folytatókkal párosodtak, és gyereket neveltek.

A tudósok úgy vélik, a régió embert próbáló klimatikus viszonyai azt eredményezhették, hogy a mezőgazdasági munkálatokat folyató emberek is vadászás-gyűjtögetéssel egészítették ki a földműveléssel megtermelt élelmiszert, ez pedig értelemszerűen segíthette az eltérő életvitelt folytató csoportok közeledését.

9 ezer évvel ezelőtt, a mai Spanyolország területén élt nő rekonstruált arca

A kémiai elemzés megmutatta, hogy a két kultúra összefonódása szélesítette mindkét csoport étrendi horizontját. Mint Bonsall elmondta, a korai délkelet-európai földművesek gabonaféléket termesztettek, például búzát és árpát, valamint hüvelyeseket. Emellett juhok, kecskét, marhát és disznót neveltek.

Ezenfelül még tejtermékeket is fogyasztottak, annak ellenére, hogy a kutatás során megvizsgált emberek mindegyike laktózintoleranciával küzdött. Mint Eppie Jones, a Cambdirge-i Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője kifejtette, „a mutáció, amely lehetővé tette, hogy az emberek felnőttként tejet fogyasszanak, a bronzkor, kb. Kr. e. 2300 előtt nem volt megtalálható Európában”.

A vadászó-gyűjtögetők ezzel szemben számos diófélét, növényi ételt, halat és kagylót fogyasztottak. Néhány, a Duna alsó folyásánál elő vadászó-gyűjtögető közösség olyan remek halász volt, hogy kvázi-letelepedett életmódot folytattak, és ún. halászfalvakat hoztak létre. A kutatók korábban úgy vélték, hogy a földművesek elűzték az általuk elfoglalt területekről az őshonos népességet, a DNS-vizsgálatok alapján azonban úgy tűnik, hogy – legalábbis néhány esetben – a két, jelentősen különböző kultúrával rendelkező csoport együtt tudott élni egymással.

Jones hozzátette, az új, korábbi kutatásokat kiegészítő eredmények révén kiderült, hogy a a csoportok közötti keveredés változó mértékű volt Európa különböző területein. Közép- és Nyugat-Európában a mezőgazdasági termelés jelentős részben felváltotta a vadászó-gyűjtögető életmódot, míg az északabbra lévő területen, például a Baltikumban, a földművesek jelenlétére nem sok nyom utal. Romániában azonban a jelek szerint vadászó-gyűjtögetők és a földművesek nemcsak kultúrájukban, hanem génkészletük tekintetében is közeledtek egymáshoz.

A kutatók remélik, a jövőben további információkat tudhatnak meg a vadászó-gyűjtögetők és a földművesek keveredéséről, hogy megtudják, előbbiek integrálódtak-e a földműves közösségekre, vagy valamilyen más dinamika határozta meg a csoportok közeledését.

Magazin

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
9 ezer évvel ezelőtt, a mai Spanyolország területén élt nő rekonstruált arca
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma