Fogleletek írhatják át a modern ember korai történetét
2015. október 15. 12:15 MTI
Egy dél-kínai barlangban talált 47 emberi fogmaradvány írhatja át a modern ember Afrikából indult kiáramlásának és térnyerésének történetét: a leletek azt sugallják, hogy a Homo sapiens az eddig véltnél sokkal korábban, még Európa meghódítása előtt érkezhetett meg Ázsiába.
Korábban
A Hunan tartománybeli Fujen barlangban talált kövületek korát 80-120 ezer év közé becsülik a szakemberek, ami azt jelenti, hogy ezek az Afrikán kívül talált legkorábbi modern emberi maradványok. Arra is utal, hogy fajunk 30-70 ezer évvel korábban érkezett meg Dél-Kínába, mint a Földközi-tenger keleti partjaira és Európába. "Egészen mostanáig a tudományos közösség döntő hányada úgy vélte, hogy a Homo sapiens 50 ezer évvel ezelőtt jelent meg Ázsiában" - mondta Vu Liu, a kínai tudományos akadémia paleoantropológusa.
A Homo sapiens nagyjából 200 ezer évvel ezelőtt tűnt fel Kelet-Afrikában és onnan terjedt szét a világban, ám ennek a korai elvándorlásnak a részletei máig homályosak. Maria Martinon-Torres, a londoni University College paleoantropológusa szerint az ember több tízezer évvel Európa meghódítása előtt érkezett meg Kína déli részére, feltehetőleg azért, mert Európát akkor még a mai ember rokona, a neandervölgyi ember populációi lakták és az ottani éghajlat is igen zord volt.
Liu szerint a fogak nagyjából kétszer régebbiek az Európában eddig talált legkorábbi modern emberi maradványoknál. Martinon-Torres szerint az Afrikából indult kivándorlási hullámok egy része kudarccal végződött. Izraeli barlangokban talált fosszíliák például azt mutatják, hogy a modern emberek nagyjából 90 ezer évvel ezelőtt elérték ugyan "Európa kapuját", de "soha nem sikerült belépniük rajta". A kutatók szerint a barlangban talált fogak legalább 13 egyéntől származnak. A szakemberek a Nature című tudományos folyóiratban közölték az eredményeiket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
- Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t 09:05
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került tegnap
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait tegnap
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra tegnap
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának tegnap