Feltalálók, akik a saját találmányuk áldozataivá váltak
2014. november 6. 13:18
Korábban
A "sugárzó" asszony
A később két Nobel-díjat is elnyerő Madame Curie férje laboratóriumában a Röntgen által felfedezett sugarakat és az uránsugárzást tanulmányozta, miközben rájött, hogy az uránszurokérc jóval erősebben sugároz, mint azt urántartalma indokolná. Ebből levonta a logikus következtetést: valószínűleg olyan anyag található benne, amelynek radioaktivitása még az uránénál is nagyobb. Férjével közösen egy fűtetlen és rozoga faházban négy év alatt 8 tonna bányameddőből 0,1 gramm rádiumkloridot állítottak elő, ebből kénsavval vonták ki a fémet, amely olyan erősen sugárzott, hogy a sötétben látni lehetett. 1898-ban jelentették be a Marie hazájáról polóniumnak elnevezett új radioaktív elem felfedezését, s még abban az évben megtalálták a rádiumot is. Eljárásukat szabadalom nélkül közkinccsé tették, holott meggazdagodhattak volna belőle.
Marie Curie felhívta a figyelmet a „csodálatos” elemre, a rádiumra, amelynek sugárzása képes a rák gyógyítására, és amely spontán módon sötétben is megfigyelhető zöldes fehér „fényt” bocsát ki. A felfedezéseket követően az anyagra - és annak ipari gyártására - való kereslet gyors növekedésnek indult. Az orvosi célokon túl a rádiumot világító festékek gyártására is használták, karórák mutatóin és számlapjain, repülőgépek magasságmérőin, valamint egyéb olyan eszközökön alkalmazták, amelyeknél fontos volt, hogy sötétben is látszódjanak.
1906-tól kezdve azonban már megjelentek olyan cikkek is - többek között magától Marie Curie-től -, amelyek alátámasztották a rádium veszélyességét. Egyre több és több orvos halt meg a rádiummal való érintkezés miatt, majd 1934 júliusában életét vesztette maga Marie Curie is, aki az általa felfedezett sugárzás áldozataként fehérvérűségben halt meg. Laboratóriumi jegyzőkönyvei ma is oly erősen sugároznak, hogy egykori gazdájuk ujjlenyomatát filmre lehet vinni róluk. Sok kutató ma sem érti, hogy a radioaktivitással mindenféle védőfelszerelés nélkül dolgozó asszonyt csak négy évtized múltán vette le a lábáról a gyilkos sugárzás.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához 19:05
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 15:05
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap