Expedíció a mocsaras pokolban – így találta meg Stanley Livingstone-t

2016. november 16. 08:25

1871 márciusában Henry Morton Stanley elindult az afrikai Bagamoyo kikötőjéből a szó szerinti ismeretlenbe, hogy megtalálja a három éve magáról hírt sem adó skót kutatót, David Livingstont, aki mindenféle nyom nélkül tűnt el Afrika szívében. A fiatal, mindössze 30 esztendős, tettre kész, karrierista újságíró Stanley a New York Herald megbízásából utazott el a fekete kontinensre. A walesi születésű, törvénytelen gyermekként felcseperedő, igen kalandos életet élő zsurnaliszta dolgozott hajósinasként, tengerészként, harcolt az amerikai polgárháború mindkét oldalán, a britekkel eljutott Etiópiába és a spanyol polgárháborúból is tudósított. „Bárhol is legyen Livingstone, bizonyos, hogy nem fogom feladni a hajszát. Ha életben van, fogják még hallani a szavait, ha pedig halott, akkor is megtalálom, és hazaviszem a csontjait” – írta Henry Morton Stanley a New York Herald szerkesztőjének. 145 évvel ezelőtt, 1871. november 10-én végül megtalálta az elveszett kutatót, és feltehette neki azóta már emblematikussá váló kérdését.

Henry Stanley és David Livingstone találkozása

„Dr. Livingstone, ha nem tévedek?”

Amikor Stanley megkezdte a cseppet sem veszélytelen küldetését, túlzás nélkül állítható, hogy David Livingstone volt a legismertebb afrikai felfedező. A skót utazóról és misszionáriusról szinte mindenki tudta akkoriban, hogy még 1843-ban túlélt egy oroszlántámadást, feltérképezte a Zambézi-folyót és gyakorlatilag átgyalogolt a fekete kontinens egyik partjától a másikig. 1866-ban belekezdett élete egyik legnagyobb vállalkozásába: meg akarta keresni a Nílus mesésnek mondott forrásvidékét.

Livingstone harca az oroszlánnal

A misszió sorsáról 1866 és 1871 között csupán szóbeszédek kerültek nyugatra, például néhány elszökött kísérője azt terjesztette, hogy a bennszülöttek megölték a felfedezőt, az utolsó két-három évben pedig semmilyen kézzelfogható bizonyíték nem volt arról, hogy a skót életben van. Sokan Európában már kész tényként kezelték halálát.

Livingstone utolsó ismert tartózkodási helye a Tanganyika-tó partja volt, így a Herald-expedíció is erre vette az útját. Március és október között a harcok gyötörte, szegénységben sínylődő dzsungelben vezetett az útjuk, amely során a cecelegyek, valamint a krokodilok támadásai rengeteg állat pusztulását eredményezték, és több tucatnyi hordár szökött meg a karaván mellől, vagy halt meg a mocsaras pokol betegségei következtében. Stanley maga is elkapta a vérhast, a himlőt és a maláriát, ennek ellenére nyaktörő ütemben hajszolta embereit. Végül októberben több mint ezer kilométer megtételét követően megérkeztek a Tanganyika melletti Ujiji falu mellé, amely ma Tanzániához tartozik.

Henry Morton Stanley röviddel azelőtt, hogy elindult volna Afrikába

Miután számos, egy Ujijiben élő fehér emberről szóló pletykát hallottak, Stanley felvette legelegánsabb ruháját és társaival elindult a faluba, ahol megpillantott egy helyiek által körbevett, beteges, európai kinézetű embert, akinek arcát hosszú ősz szakáll borította, feje tetejét pedig rakoncátlan tincsek borították. Odament hozzá, kezet nyújtott, és feltette a már bizonyára sokak által jól ismert kérdést (holott sejthette, hogy ezer kilométeres körzetben esély sincs arra, hogy más fehér emberrel találkozzék): „Dr. Livingstone, ha nem tévedek?” (Más fordításokban: „Dr. Livingstone, nemdebár?”, „Ugyebár Dr. Livingstone-hoz van szerencsém?”) Az idegen igenlő választ adott, Stanley pedig megkönnyebbült sóhajjal vette tudomásul sikerét: „Hálát adok Istennek, amiért láthatom Önt, doktor”.

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Henry Morton Stanley 1872-benDavid LivingstoneLivingstone harca az oroszlánnalHenry Morton Stanley röviddel azelőtt, hogy elindult volna Afrikába
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma