Évezredek óta hiába kutatják a bibliai frigyláda hollétét
2021. október 20. 15:20 Múlt-kor
Korábban
A láda hányattatásai
A frigyláda hosszú időn keresztül elkísérte Izrael népét vándorlásai során. Jerikó bevétele után a hagyomány szerint Józsué átszállíttatta Ai városába, majd az Ebal-hegyre. Sámuel I. könyve szerint a frigyláda Silóban is megfordult, ahonnan Afekbe szállították át, hogy segítse Izrael népét a filiszteusok ellen, akik azonban – ahogy azt már említettük – megkaparintották és városról-városra szállították. A láda ezután Kirjat-Jearimba került.
Dávid király volt az, aki „az ezres és százas csoportok vezetőivel és a vezérekkel” egyetértésben elhatározta, hogy elszállítja a frigyládát Jeruzsálembe, amit végül a szállításra az Úr által felhatalmazott leviták segítségével meg is tett.
A szent tárgyat Dávid fia, Salamon az Isten dicsőségére általa építtetett csodálatos templom belső részében kialakított szentélyben, két, olajfából készített kerub alatt helyezte el. A templom ezáltal – a frigyláda fedeléhez hasonlóan – az isteni jelenlét és hatalom megnyilatkozásának helyszínévé vált.
A jeruzsálemi templomban való elhelyezése után a frigyláda sorsa a homályba vész. Némelyek úgy vélik, hogy Sesonk egyiptomi fáraó kaparinthatta meg a Kr. e. 10. század második felében az Izraeli Királyság ellen intézett támadások során, ám valószínű, hogy Jeruzsálemet nem érintették ezek a betörések.
A Kr. e. 8. században Jóás izraeli király hadserege már valóban elfoglalta és kifosztotta Jeruzsálemet (a város ekkoriban Júdea részét képezte), de nem tudni, hogy az uralkodó megkaparintotta-e a frigyládát.
Nabukodonozor babiloni király csapatai Kr. e. 587-ben lerohanták a várost és feldúlták Salamon templomát, de a királyi archívumok a városból hozott zsákmány felsorolásakor nem említik a frigyládát. II. Kürosz perzsa király néhány évtizeddel később kiszabadította a zsidókat a babiloni fogságból, a láda azonban ekkor sem szerepelt a Jeruzsálembe visszaszállított értékes javak listáján.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot tegnap
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric tegnap