Egészen az Árpád-korig vezethető vissza a lengyel-magyar barátság

2016. március 23. 11:35 MTI

Idén tizedik alkalommal rendezik meg a magyar-lengyel barátság napját az Országgyűlés 2007. március 12-i határozata értelmében. Már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze a magyar és a lengyel uralkodóházat, és a két ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja. 

Varsás Miklós őrmester kezet fog egy lengyel katonával, a lengyel-magyar határon (háttérben egy csehszlovák címeres határoszlop) a kárpátaljai bevonuláskor (MTI)
Varsás Miklós őrmester kezet fog egy lengyel katonával, a lengyel-magyar határon (háttérben egy csehszlovák címeres határoszlop) a kárpátaljai bevonuláskor (MTI)

Az ünnepnap arra emlékezik, hogy 2006. március 24-én avatta fel Sólyom László magyar és Lech Kaczynski lengyel államfő Győrben a lengyel-magyar barátság első köztéri emlékművét, Tóth Dávid szobrászművész alkotását, amely két egymásba fonódó tölgyfa képében jeleníti meg a két nemzetet. Az elnöki találkozó alkalmából adták ki a Győri Nyilatkozatot, és ugyanekkor tartották a magyarországi és lengyelországi testvérvárosok, települések találkozóját is.

A barátság napját a két ország együttműködő önkormányzatai kezdeményezték, és erről mindkét parlament határozatot fogadott el: az Országgyűlés 2007. március 12-én 324 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, s néhány nappal később, március 16-án a Lengyel Köztársaság Nemzetgyűlése is - egyetértve a Magyar Köztársaság Országgyűlésének határozatával - egyhangúlag meghozott határozatában március 23-át a lengyel-magyar barátság napjává nyilvánította.

Már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze a magyar és a lengyel uralkodóházat, a XIV. században az Anjou-házi Nagy Lajos király idején pedig perszonálunió fogta össze a két országot. Lengyelország védőszentje, Szent Hedvig Nagy Lajos király kisebbik lánya. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet.

II. Rákóczi Ferenc lengyel földről hazatérve indította meg szabadságharcát, jelentős lengyel részvétellel zajlott az 1848-1849-es magyar szabadságharc, amelynek kiemelkedő tábornoka volt a lengyel szabadsághős Bem József. Amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont.

Az 1956-os magyar forradalmat a poznani felkelés előzte meg, majd október 23-án a Bem-szobornál rendezték a nagygyűlést, és a szobor azóta is minden évben 56-os megemlékezés helyszíne. A lengyel Szolidaritás mozgalom a magyar ellenzéknek példaként szolgált a rendszerváltáshoz. Az együttműködés a rendszerváltozás után is folytatódott. A két ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja. Az emléknap jegyében kiállításokat és kulturális eseményeket szerveznek, az évek során közösen ünnepelték meg Varsóban és Przemyslben, Krosnón, illetve Debrecenben, Győrött, valamint Budapesten.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma