Dróntúra ősi kincsek felett
2015. június 1. 16:22
Korábban
Colosseum, a római aréna
Utunk végén térjünk vissza Európába, pontosabban a világ legnagyobb amfiteátruma, a római Colosseum fölé, amely az ókorban ötvenezer ember befogadására volt alkalmas. Az elliptikus alaprajzú, 188 méter hosszú és 156 méter széles, 48,5 méter magas, mészkőből, tufából és téglából készült aréna építését az i. sz. 69-79 között uralkodó Vespasianus császár rendelte el. Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták, mai nevét a középkorban kapta, feltehetően Nero császár egy, a közelben álló szobráról.
Az épületet gladiátor- és állatviadalok színhelyéül tervezték, és a korhoz képest hatalmas méretű közönség befogadására volt képes. Számos kijáratának (vomitorium) köszönhetően szükség esetén akár 10 perc alatt ki lehetett üríteni. I. sz. 80-as megnyitásakor 100 napig tartó játékokkal ünnepeltek Rómában, ennek során mintegy ötezer vadállatot - köztük leopárdokat és oroszlánokat - gyilkoltak le. A Colosseumban egészen a 6. századig rendeztek gladiátor- és egyéb játékokat, majd a barbár hódításokat és Róma hanyatlását követően istállók, színes üzletek és hangos kereskedők költöztek az egykoron a birodalom dicsőségét hirdető amfiteátrum boltívei alá. A szakemberek vélekedése szerint a Colosseum egészen 1349-ig volt lakott, ekkor egy földrengés következtében súlyos károk keletkeztek az építményben.
A mai modern stadionokhoz hasonlóan a Colosseumban is számokkal látták el a kétezer éves építmény szektorait a jobb tájékozódás érdekében: a szektorok számát eredetileg csupán belevésték a boltívek mészkövébe, később a jobb láthatóság érdekében piros festékkel emelték ki a megjelöléseket - állapította meg egy kutatás idén januárban. Ugyan a Colosseumba bárki bemehetett, szigorú szabályok vonatkoztak arra, hogy az egyes társadalmi osztályokba tartozók az amfiteátrum négy szintjén hol foglalhattak helyet. A legjobb hely természetesen a császárnak járt, aki az első sorban levő páholyból élvezhette a viadalokat, de szintén az első sorban ülhettek a szenátorok, a magisztrátusok és a Veszta-szüzek. A második szintről a magas társadalmi osztályba tartozók nézhették az eseményeket, a harmadikban a római átlagpolgárok, míg a legmagasabb szinten - a fapadokon ülve vagy állva - a nők és a szegények foglaltak helyet.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
művészet
- A tárgyak rejtélyes eredetét is megismerhetik a látogatók az idei Műtárgyak éjszakája fesztiválon
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
- Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
- Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
- Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
- Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
- Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
- Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint tegnap
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához tegnap
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege tegnap
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja tegnap
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát tegnap
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 2024.05.18.