Csak a térdéig földelték el az állva eltemetett kőkori férfit

2016. február 15. 17:30

Német régészek kisgyermekek, valamint egy felnőtt férfi maradványaira is rábukkantak az egyik legrégebbi, a középső kőkorszak időszakára datálható európai temető feltárása közben. A férfit meglehetősen különös módon, álló helyzetben temették el. 

Európa egyik legrégebbi gyerekcsontvázára bukkantak
A hathónapos csecsemő csontváza

A közeli falu után Gross Fredenwaldénak elnevezett mezolitikumi temetőben talált kilenc csontváz közül öt 6 éven aluli gyermekekhez tartozik. A Berlintől mintegy 80 kilométerre északra, keménytalajú dombtetőn található temetőt 2013-14-ben fedezték fel a kutatók. A régészek több olyan bizonyítékot is találtak, amelyek további sírok létezésére utalnak.

Mint Bettina Jungklaus törvényszéki antropológus kifejtette: ritka, hogy több középső kőkorszakbeli sírt találnak egy helyen, mivel a mezolitikum idején élt vadászó-gyűjtögetők gyakran változtatták lakóhelyüket. Az ásatásról a Quartär című folyóiratban publikált tanulmány szerzője, a jelenlegi ásatás vezetője, Thomas Terberger hozzátette, hogy nyilvánvalóan nem véletlenül találhatók ennyire közel egymáshoz a sírok, hanem tudatosan alakították ki a temetőt. A kutató kitért arra is, hogy ez az első, a korszakra datálható „igazi” temető, amelyet Észak-Európában vagy Skandináviában találtak. A helyszín egyediségét elsősorban ez adja. „Ez egy hatalmas meglepetés. A vadászó-gyűjtögetők jellemzően közvetlenül a házuk mellé temetkeztek. Itt, Észak-Európában ez egy egyedülálló lelőhely” – mondta el Erik Brinch Petersen, a Koppenhágai Egyetem régésze.  

Kisgyermek csontváza

A kutatók emellett kitértek arra is, hogy ugyancsak ritkán fordul elő, hogy ebben a korszakban élt csecsemők holttesteit fedezik fel. Mint elmondták, ezúttal a legrégebbi németországi, egyben az egyik legkorábbi európai kisgyermekcsontvázra, egy alig valamivel több mint hathónapos korában elhunyt csecsemő maradványaira is rábukkantak. A régészek a törékeny csontvázat egyetlen hatalmas, 300 kilogrammos földtömbbel együtt emelték ki, így lehetővé vált a maradványok laboratóriumi körülmények között történő vizsgálata. A csecsemő csontváza kitűnő állapotban maradt fent. A csontok, valamint az akörül található föld is okkersárgás színt kapott az eltemetett test kifestésére használt anyagtól.

A csontváz kiváló állapotának köszönhetően a vizsgálatok során számos információra derülhet fény: a csontokban található kémiai nyomokból kiderülhet például, hogy a csecsemőt anyatejjel táplálták-e, a DNS-vizsgálatok következtében pedig a temetőben talált többi maradvánnyal fennálló esetleges rokoni kapcsolatot, valamint a kisgyermek nemét is feltárhatják a kutatók. A csecsemő rövid életéről, valamint halálának körülményeiről gyűjtendő információkból a kutatók arra is következtethetnek, hogyan éltek a korabeli Északnyugat-Európában az emberek.  

Középső kőkori kisgyermek csontváza

A csecsemő csontvázától nem messze egy fiatal, mintegy 1000 évvel a kisgyermeket követően eltemetett férfi maradványaira is rábukkantak. A húszas éveiben meghalt férfit álló helyzetben, csonteszközökkel és kovakő késekkel együtt temették el. A kutatók úgy vélik, a fiatalember élete során ritkán végzett megterhelő fizikai munkát. Terberger úgy véli, feltehetően kovakő-megmunkálóként vagy valamilyen tapasztalt  kézművesként dolgozhatott. A férfit elsőre különös módon csak a térdéig temették be, míg felsőtestét hagyták részlegesen lebomlani, mielőtt a sírt betemették volna.

Hasonló, álló helyzetben eltemetett, nagyjából ugyanerre az időszakra datálható maradványokat már a mai Oroszország területén található Olenij Osztrov temetőben is találtak. Bár a kutatók korábban úgy gondolták, hogy az Európa középső és északi területein élőket ebben az időszakban főként a déli régiókból érték hatások, a felfedezés arra utalhat, hogy a keleti befolyást és a korábban véltnél kiterjedtebb kapcsolatokat sem lehet kizárni.

A hathónapos csecsemő teljes csontváza

A DNS-vizsgálatok eddigi eredményeiből, valamint a sírokban talált tárgyakból egyértelmű, hogy a fiatalember a csecsemőhöz hasonlóan egy vadászó-gyűjtögető csoporthoz tartozott. Mivel mintegy 7000 évvel ezelőtt halt meg, úgy tűnik, a dombtetőn található temető mintegy 1000 éven át használatban volt. A férfi nagyjából abban az időszakban hunyt el, amikor az első földművelők megérkeztek a kontinens ezen területeire. A kutatók a maradványok vizsgálata során tehát arra nézve is levonhatnak következtetéseket, hogy mi történt, amikor a vadászó-gyűjtögetők először találkoztak a technikai újításokkal érkező, korábban ismeretlen életvitelt folytató vándorokkal. „A kései vadászó-gyűjtögetők és korai földművesek egymás mellett éltek” – tette hozzá Terberger. A nyomok egyelőre arra utalnak, hogy két csoport között viszonylag fagyos lehetett a hangulat. A régészek már találtak a temetőtől mintegy 10 kilométerre található földműves településekre utaló nyomokat, de semmilyen kereskedelmi vagy társadalmi kapcsolat megléte nem mutatható ki a két csoport között. 

Private Sentinel

Címkék
Galériák
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Kisgyermek csontvázaA hathónapos csecsemő teljes csontvázaKözépső kőkori kisgyermek csontváza

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma