Műhely

„Ölünk. Gyilkolunk” – magyar írók az első világháború frontjain

Szépíróink közül többen is teljesítettek a fronton szolgálatot; haditudósító volt például Móricz Zsigmond és Molnár Ferenc, s mi több: az ő első felesége, Vészi Margit is. Balázs Béla, Hamvas Béla, Szép Ernő és Tersánszky Józsi... Tovább

Pillantás a szoknya alá: a frivolan hintáztató Jean-Honoré Fragonard

Első pillantásra csak az tűnik fel, hogy egy rózsaszín ruhás lány – hiszen ki más is ülhetne a hintán, mint egy kislány – világos színű, felhőszerű foltként lebeg a zöldes-kékes tájban, amely elsőre ugyancsak felhőszerű, habos... Tovább

A vadnyugat horrorfilmbe illő mészárosa, John Joel Glanton

John Joel Glanton neve kevésbé ismert a vadnyugat véres történeteit kedvelők köreiben, annak ellenére, hogy Glanton a préri igazi horrorgyárosa volt, akihez mérten a vadnyugat két nehézfiúja, Butch Cassidy és Jesse James is csak... Tovább

Az orvosi és vallási kiskapukat is kreatívan használták ki az amerikaiak a szesztilalom idején

A szesztilalom az eredeti szándékkal ellentétben nem a közerkölcsök javulását idézte elő, éppen ellenkezőleg: a korábban a társadalmi normákat maradéktalanul betartó állampolgárokat törvényszegésre kényszerítették, a nagyvárosok utcáit pedig bűnszövetkezetek uralták.

15 uralkodónk maradványait rejtik a székesfehérvári királysírok

A középkori Magyar Királyság koronázótemplomának romjai 1938 óta tekinthetők meg Székesfehérvár belvárosában, a romkertben. A látogatók zömének mégsem a koronázások fenséges pillanatai ötlenek eszébe, hanem az itt eltemetett királyok sírjainak végzetes sorsa. Mindezzel csupán emlékeztetni kívánjuk az olvasót az egykori templom dicsőségére – például a középkori jogfelfogás csak a Székesfehérváron történt koronázást tekintette legitimnek –, mielőtt a királyi sírok sorsáról és rejtélyeiről szólunk.

Kísértette a halál gondolata, szenvedések nélkül távozott a túlvilágra Sisi, a magyarok kedvenc királynéja

123 évvel ezelőtt, 1898. szeptember 10-én Genfben merénylet áldozata lett Erzsébet királyné, amikor a Hotel Beau Rivage-ból a néhány száz méterre lévő hajóállomáshoz igyekezett. Egy olasz anarchista, Luigi Lucheni alkalmi tőrével, egy pengeélesre köszörült, háromszögűre vésett reszelővel szúrta szíven a királynét.

A közhiedelemmel ellentétben korántsem volt sorscsapás Dobzse László uralkodása

Ha van uralkodó, akire az utókor megvetéssel emlékezik, az alighanem a magyarul alig beszélő, az ország javait eltékozló, ütődött, tutyimutyi idegen, aki élete alkonyán a budai mészárosokhoz járt ételt koldulni. Vagy mégsem? Vajon valóban rászolgált a róla élő képre?