2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Emlékkonferencia Deér József professzor születésének 100. évfordulója alkalmából

2005. május 26. 11:01

2005. május 24-én a szegedi Egyetemi Könyvtár új épületében neves történészek és egyetemi oktatók részvételével tudományos ülést tartottak Deér József professzor emlékére. Az összejövetelt a Szegedi Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszéke szervezte.

Deér József 1905. március 4-én született Budapesten. A budapesti egyetemen szerzett bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Dolgozott az Országos Széchényi Könyvtárban, tanított a Szegedi Tudományegyetemen, majd a pesti bölcsészkaron folytatta oktatói tevékenységét. 1948-ban Svájcba távozott, ami miatt megfosztották akadémiai tagságától. Bernben megalapította a Középkor Történeti Tanszéket. A svájci értelmiség egy része az elején rossz szemmel nézte, hogy egy emigráns magyar kapta meg ezt a fontos tisztséget, de Deér szaktudása a kétkedőket is meggyőzte. 1972-ben halt meg, akadémiai tagságát 1989-ben állították vissza.

Az előadók kiemelték, hogy Deér a középkori magyar és egyetemes történet szinte minden területén maradandót alkotott. Sokat foglalkozott az uralkodói jelvényekkel, az országalmával és a Szent Koronával. Ez utóbbiról német nyelven monográfiát is írt  (Die Heilige Krone Ungarns). Ebben felvetette annak lehetőségét, hogy a korona összeillesztésére valamikor az 1270-es években történt, mivel Szent István koronája, több más, a királyi kincstárban őrzött ékszerrel együtt, IV. Béla Anna nevű leányának `köszönhetően` Prágába került.

Deér a magyar őstörténet kérdéseivel kapcsolatban is állást foglalt. Tanulmányozta az elbeszélő források Szkítia-képét, a törzsszövetség külpolitikáját és kalandozásait, és a sztyeppei berendezkedést. Ennek során tért ki arra az izgalmas kérdése, hogy a magyar népet mióta lehet nemzetnek tekinteni. A magyar államalapítás is Deér érdeklődésének homlokterébe került. Vizsgálta a koronaküldés körülményeit, amelyben III. Ottó császár és II. Szilveszter pápa szerepét is részletesen taglalta. Annak az elképzelésnek is nagy teret szentelt, hogy a XI. századi Székesfehérvár egyházi intézményei aacheni mintára épültek ki.

A kutatók hangot adtak azon véleményüknek, hogy igaz ugyan, hogy Deér egyes nézeteit a tudomány már meghaladta, de kutatásaival jelentősen előremozdította a magyar középkorra vonatkozó ismereteinket. Mivel svájci emigrációja idején rendszerint német nyelven publikált, a nyugati történészek szinte a mai napig legtöbbször az ő műveihez nyúlnak, ha a magyar középkor kérdéseivel kívánnak foglalkozni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár