Amikor a Nemzetközi Újságíró Szervezet KGB-fedőszerv volt

2005. május 19. 12:14

Egyre több bizonyíték került elő, amelyből kétséget kizáróan kiderül: a Nemzetközi Újságíró Szervezet (NÚSZ), Interpress nevű kiadóvállalatával együtt annak idején szorosan kötődött a pártállamok titkosszolgálataihoz. A NÚSZ a Kádár-korszakban kapcsolatot tartott fenn a Magyar Újságírók Országos Szövetségével. Kokes János Prágából, Pelle János Budapestről néztek utána a szövevényes történetnek, amelyet a hvg.hu nyomozása egészített ki.

Sajtótörténet a Múlt-koron

400 éves az újság
Egy újságíró, aki történelmet írt
Digitális újságok adatbázisa
Tömegmédia működött már a 16. században is
190 éve halt meg Szacsvay Sándor, az első jelentős magyar újságíró

A csehszlovák kormány 1990 novemberében, tehát egy évvel a rendszerváltó bársonyos forradalom után döntött úgy, hogy ki kell utasítani az országból a negyvenes évek második felétől Prágában székelő Nemzetközi Újságíró Szervezetet - áll a hvg.hu cikkében. A döntés indoklása az volt, hogy a szervezet több mint negyven éven át kiszolgálta a Szovjetunió, illetve a kelet-európai kommunista országok hatalmi érdekeit, s ezzel eltért úgy a küldetésétől, mint működésének alapelveitől is. A hatóságok és a szabaddá vált média azt is állították, hogy a NUSZ, két másik betiltott szervezettel, a Demokratikus Világífjúsági Szövetséggel (DIVSZ) és a Szakszervezeti Világszövetségggel fedezték a szovjet KGB és más kommunista titkosszolgálatok tevékenységét, s támogatást nyújtottak a nemzetközi terrorizmusnak. (...)

Paul Roth, a Német Szervezeti Köztársaság Keleti és Nemzetközi Tanulmányok Intézete számára írt tanulmányában ("A Nemzetközi Újságíró Szervezet, mint a szovjet befolyásolás eszköze") megállapítja: a NÚSZ-t a szovjet politika, a "békeharc" propaganda szócsöveként használták. A szovjet titkosszolgálat, a KGB közvetlen irányítása alatt állt, feladata a nyugati közvélemény befolyásolása volt a médián keresztül, továbbá a harmadik világ kádereinek ("újságíróinak") kiképzése, a szovjet doktrínáknak megfelelően. Szolidaritási iskolákat tartottak fenn az európai és az ázsiai pártállamokban. A NÚSZ - fedőcégek alapításával - közreműködött a nyugati kommunista pártok támogatásában, és kivette részét a fejlett nyugati technológiák COCOM embargó alá eső illegális importjából is.

A NÚSZ hivatalos dokumentumai szerint a szervezet bevétele a tagsági hozzájárulásokból, az 1953-ban alapított Nemzetközi Szolidaritási Alap, és az 1964-ben létrehozott "Nemzetközi Szolidaritáslottó" támogatásából, továbbá NÚSZ-hoz kötődő fedőcégek, az Interpress és Videopress kiadóvállalatok bevételéből származott. Ám Paul Roth szerint mindez nem lett volna elég a titkos tevékenységek pénzelésére. Szerinte az illegális technológia-importot és más konspirációs akciókat külön kasszákból fedezték. (...)

A DIVSZ-nek és a Nemzetközi Újságíró Szervezetnek komoly apparátusai voltak Magyarországon is. Itt "területen kívüliséget" élveztek, és szigorú konspiratív szabályok szerint működtek. Az MSZMP KB nemzetközi osztálya, a III/2-es és III/4-es csoportfőnökség (kémelhárítás illetve katonai kémelhárítás) formális ellenőrzése mellett e szervezetek valójában a szovjet párt- és állami vezetés, illetve a KGB utasításait hajtották végre. Különösen figyelemre méltó a Nemzetközi Újságíró Szervezet kiterjedt magyarországi gazdasági- és médiaérdekeltségeinek a működése.

A MÚOSZ volt a házigazdája a Nemzetközi Újságíró Szervezet 1962-ben Budapesten rendezett kongresszusának, amelyen 60 országból mintegy 200 újságíró vett részt. Ekkor határozták el Nemzetközi Újságíró Továbbképző Központ felállítását Budapesten. Ebben a nyolcvanas évekből származó adat szerint mintegy százhúszan dolgoztak. Elgondolkoztató, hogy ebből a technikai személyzet 94 főt, a tanári kar 24 főt tett ki. Az igazgató 1987-89 között Rybka Géza volt, aki még a 70-es évek elején a Külügyminisztérium megbízásából utazott Vietnamba, hogy csatlakozzék a magyar békefenntartókhoz.  (...)

A NÚSZ égisze alatt nyereségérdekelt sajtóbirodalom épült ki, Prága és Budapest központokkal. A médiakiadványok, újságok, könyvek és más publikációk nagyobbik része a csehszlovák fővárosban készült. Az Interpress Kiadó adta ki az Interpressgrafikát, a Interpress Magazint, továbbá az Alfa gyermekmagazint. Negyedévenként jelent meg az Interpress Expo nemzetközi üzleti magazin. A Videopress Kiadó reklámfilmek készítésével, és forgalmazásával foglalkozott. A nyereség egy részéből Magyarországon vettek ingatlanokat, a másik részét átutalták Prágába.

A kiadványok között legsikeresebb az Interpress magazin volt, a legjobb években 240 ezret adtak el belőle havonta. Ivanics István lapalapító volt 1990-ig a lap főszerkesztője. (...) A MÚOSZ 1992-ben kilépett a Nemzetközi Újságíró Szervezetből, megújult, 1994-ben pedig megszűnt az Interpress Magazin. A magazint 2002-ben újraélesztették, de az új IPM-nek sem szervezetileg, sem a közreműködőket tekintve semmi köze sincs már elődjéhez.

A teljes cikk a HVG honlapján

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma