210 éve végezték ki a magyar jakobinusokat

2005. május 20. 10:31

Kétszáztíz éve, 1795. május 20-án végezték ki a Vérmezőn Martinovics Ignácot és négy társát, a magyar jakobinus összeesküvés vezetőit.

Martinovics

Az első magyarországi köztársasági mozgalom vezetője, Martinovics Ignác ferencrendi szerzetes, majd tábori lelkész volt. 1781-ben Potocki Ignác lengyel gróffal bejárta Nyugat-Európát, ahol tudós társaságokkal és szabadkőműves szervezetekkel került kapcsolatba. 1782-ben II. József a lembergi egyetem kísérleti fizikai tanárává nevezte ki, egy ideig dékán is volt, filozófiával, matematikával és természettudományokkal foglalkozott. Filozófiai írások című 1787-es munkájában fejtette ki nézeteit, ez az első következetesen materialista, ateista magyar filozófiai mű. A magyar nemesekhez 1790-ben írt röpiratában az oligarchia és az egyház hatalmának megdöntésére, polgári reformok bevezetésére buzdított, nem véve figyelembe a nemzeti törekvéseket. Felhívásának kudarca után másképp próbált érvényesülni, így került a bécsi udvar titkos ügynökeinek sorába, elsősorban a szabadkőművesek és a jezsuiták után kutatott. 1791-ben II. Lipót udvari kémikusa lett, majd szászvári apáttá nevezték ki.

1792-ben, I. Ferenc trónra lépése után elbocsátották az udvartól, bár ő még egy ideig írta jelentéseit és javaslatait. Mivel e tevékenysége nem talált visszhangra, elkeseredésében titkos szervezkedésbe kezdett. 1794 tavaszán a párizsi jakobinusok mintájára két titkos szervezetet hozott létre: a Reformátorok Társaságában a hazai nemesi reformereket, a Szabadság és Egyenlőség Társaságában a jakobinus eszmék híveit tömörítette. A két társaság számára francia és latin nyelven külön programot (kátét) írt. A főigazgató szerepét maga vállalta, az igazgató tiszt a reformereknél Sigray Antal gróf, a másik társaságnál Hajnóczy József, Laczkovics János és Szentmarjay Ferenc feladata lett. Közülük Hajnóczy tekinthető jelentékeny gondolkodónak, aki ügyvédi diplomával rendelkezett, s Széchényi Ferenc titkára, majd Szerém megye alispánja is volt. Röpirataiban bírálta a feudális alkotmányt, az örökváltság és a jobbágyok birtokjogainak törvénybe iktatását, a nemesség megadóztatását, az egyházi javak szekularizációját, a közteherviselést és a sajtószabadságot követelte. 1793-ban barátai közt a latinra fordított jakobinus alkotmányt terjesztette.

A szervezkedés mindössze 2-300 tagra terjedt ki, főleg a megyék vezető értelmiségijei csatlakoztak. Belépéskor esküt kellett tenni, hogy a társaság elveit terjesztik, s legalább két új tagot szereznek, tevékenységük a Reformátorok Kátéjának másolásában és terjesztésében merült ki. A tagok megválasztásánál azonban nem jártak el gondosan, így a rendőrség hamar az összeesküvés nyomára jutott és 1794. július 23-án (majdnem egyidejűleg a párizsi jakobinusok bukásával) Martinovicsot Bécsben huszadmagával letartóztatták. Martinovics vallomása és a besúgók jelentései nyomán augusztus 16-án Budán elfogták az igazgatókat, majd az év végéig társaikat is. A letartóztatottakat Bécsbe vitték, de novemberben 13 vármegye tiltakozása nyomán visszahozták őket Budára.

A kivégzés



Az ügyben 52-en kerültek bíróság elé, védőjük az a T. Horváth Jakab ügyvéd volt, akinek városligeti sírján egyetlen latin szó áll: FUIT (VOLT). A per különleges szabályok alapján, a nyilvánosság teljes kitárása mellett folyt. A vizsgálatokat 1795. április 20-án fejezték be, a vádlottak közül 18-at ítéltek felségsértésért és hazaárulásért halálra, közülük hetet kivégeztek, 11 kegyelmet kapott. Martinovics ítéletét a fej- és jószágvesztés mellett azzal súlyosbították, hogy végig kellett néznie a többiek kivégzését.

Sigrayt, Szentmarjayt, Laczkovicsot, Hajnóczyt, s végül Martinovicsot 1795. május 20-án fejezték le a "generális kaszálóréten", mely ekkor kapta a Vérmező nevet. A kivégzés után a két katekizmust és az összeesküvők egyéb dokumentumait a vesztőhelyen elégették. Két további társukat, Szolárcsik Sándort és Őz Pált - akik nem tartoztak a vezetők közé, de nem láttak reményt "megjavulásukra" - június 3-án végezték ki ugyanott. 18-an kerültek a kufsteini, spielbergi és munkácsi várbörtönökbe, köztük Kazinczy Ferenc, Verseghy Ferenc, Batsányi János és Szentjóbi Szabó László.

A kivégzetteket titokban temették el, sírjukat 1914-ben találták meg az egykori katonai temetőben, a mai Szilágyi Erzsébet fasor és Kútvölgyi út sarkánál. Itt újratemették őket, majd 1960-ban a Kerepesi temető díszsírhelyeibe kerültek. A magyar jakobinusokat a Vérmezőn álló emlékmű idézi, a közeli térnek is ők a névadói.

A jakobinus mozgalom az első demokratikus, polgári jellegű szerveződés volt, amely az akkor legmodernebb eszmék hazai átültetésével próbálkozott. Mivel tömegtámogatása nem volt, eleve kudarcra volt ítélve, ám ebben közrejátszott vezetőjének nem éppen feddhetetlen jelleme is - Martinovics mártírsorsa nyomán sem példaképként, inkább tragikus alakként maradt meg az emlékezetben.

(Panoráma)
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma