60 éve halt meg Goebbels

1897. október 29-én született a Rajna-vidéki Rheydtben, ötgyermekes katolikus hivatalnokcsaládban. Dongalába miatt az első világháborús katonai szolgálat alól felmentették, testi hibája miatti kisebbségi érzését minden áron kompenzálni akarta. Hatalmas ambíciók feszítették, de sokáig csak kudarcok érték. 1922-ben doktorált német filológiából Heidelbergben, de csak nehezen talált állást: kis ideig bankban dolgozott, majd irodalommal és újságírással foglalkozott. Egyetemi évei során megismerkedett a szocializmussal, burzsoá-ellenessége élete végéig megmaradt, emellett nacionalista, és idővel antiszemita is lett.

 

Magda Goebbels a két gyermekkel, akiket megmérgezett

1924-ben csatlakozott egy nemzetiszocialista csoporthoz, s jó szónok lévén, a náci párt (NSDAP) elberfeldi ügyvivője lett. 1925-ben a párt balszárnyát vezető Gregor Strasser titkára lett, s szerkesztette az NS-Brief című lapot. Fáradhatatlanul dolgozott, agitált, egy év alatt 189 beszédet tartott. Ideológiája antikapitalista, szociálforradalmár, nacionalista elemekből állt össze, amelyeket álvallásos szövegekbe csomagolt. 1926-ban Hitler mellé állt Strasserrel szemben, a Führer berlini körzetvezetővé nevezte ki. Goebbels meghálálta a bizalmat, a főváros körüli korábbi vörös övezetet a nácik szavazóbázisává tette.

 

Goebbels 1928-tól a parlament, a Reichstag tagja, s országos propagandavezető volt. A weimari demokrácia szétverése, a pártállam megvalósítása érdekében kidolgozta a Führer-mítoszt, országos propagandahálózatot teremtett s kialakította a pártünnepek és demonstrációk koreográfiáját, mindezek hatására tömegek csatlakoztak hozzájuk. 1931-ben megnősült, felesége hat gyermeket szült neki. Az 1933-as hatalomátvétel után a Nemzeti Közfelvilágosító és Propagandaminisztérium, s a Birodalmi Kultúrkamara vezetője lett, ő ellenőrizte a sajtót, a rádiót, a színházat, a filmet, a zenét és a képzőművészetet. Személyesen vezette a baloldali, liberális és zsidó szerzők könyveinek első nyilvános elégetését és sokban rajta múlt, hogy a náci rezsim kedvező színben tűnt fel a németek előtt.

 

Hitler legközelebbi munkatársai közé tartozott, Hitler nélkül nem lett volna az, aki lett - de ez fordítva is igaz. Vezérét áhítatos csodálattal vette körül: "Meghajlok politikai zsenid előtt" - írta róla. Hitler egyes ügyekben sokszor hiányosan, vagy utólag tájékoztatta, így ítéletei naplójában olykor igen gyorsan változnak, mégis tovább imádta vezérét. Ha valakinek gyengült a helyzete a hierarchiában, Goebbels ellene fordult, segítette bukását.

Pályafutása 1937-38-ban bicsaklott meg, amikor túl közeli kapcsolatba került Lída Baarova cseh filmszínésznővel, akiért még családját is majdnem otthagyta. Hitler rosszallása miatt ezt a lépést nem tette meg, de befolyása érezhetően csökkent. Propagandája a második világháború elején a német csapatok dicsőségét zengte, de a győzelmek idején erre nem volt különösebb szükség. Goebbels ideje a sztálingrádi és afrikai kudarcok után jött el, amikor a kitartó ellenállás hirdetésének mestere lett. Történelmi és egyéb párhuzamokkal, "örök" törvények kieszelésével, a titkos csodafegyverre tett utalásokkal tartotta folyamatosan ébren a németekben a győzelem reményét. "Minden eszköz helyénvaló, ha eredményt hoz" - vallotta. 1943 februárban a berlini Sportcsarnokban tartott beszédével a tömegek fanatizálásának iskolapéldáját mutatta be. Tények helyett vágyálmokra épített, a csodafegyverre és a szövetségesek közti szakításra, s ezeket ő is elhitte. Manipulált tudósításokban számolt be a részsikerekről, a "frontok kiegyenesítéséről".

 

Goebbels személyesen irányította a berlini zsidók elleni akciókat, már 1942-ben nyilvánosan bejelentette a német zsidók fizikai megsemmisítését. A Hitler elleni 1944. július 20-i merénylet után, augusztus 25-én meghirdette a "totális háborút", amelynek teljhatalmú birodalmi felelőse lett. Teljes mozgósítást rendelt el, megnövelte a munkaidőt, lerövidítette az oktatást. A háború menetét ezzel sem lehetett megfordítani, de Goebbels a végsőkig kitartott vezére mellett. 1945 áprilisában Hitler kérésére családostól a Führer-bunkerbe költözött. Hitler április 30-i öngyilkossága előtt végrendeletében őt jelölte ki utódának. Kereste a kapcsolatot a szovjetekkel, de amikor azok feltétel nélküli megadást követeltek, Goebbels és felesége morfiuminjekcióval megölték gyermekeiket, majd öngyilkosságot követtek el.

 

Goebbels naplója, melyet 1924-től haláláig vezetett, a korszak különleges dokumentuma, fényt vet a náci gondolkodásmódra, a vezetők viszonyaira, Hitler terveire s a német állapotokra. A naplót 1941-ig kézzel írta, majd diktálta. Az utókorra 4 ezer kéziratos és 16 ezer gépelt oldal maradt, ezeket különböző helyeken találtak meg, jórészét csak 1992-ben. Az anyag egy részét Goebbels propagandacéllal 1932-ben publikálta. Magyarul 1994-ben jelent meg belőle egy válogatás. Szövegeiből kitűnik, hogy a magyarokat éppúgy gyűlölte, mint a zsidókat.

 

(Panoráma)