Kossuth közzéteszi konföderációs tervét
2004. szeptember 13. 12:06
Az Allenza című milánói lap május 18-án tette közzé Kossuth tervét. Kossuth szerint a Duna-tájon élő kis nemzetek külön-külön védtelenek, szövetségben azonban `elsőrendű, gazdag és hatalmas állam lennének 30 millió lakossal, mely sokat fog nyomni Európa mérlegében.` Ezért Magyarország, Horvátország, Szerbia és a román fejedelemségek konföderációját javasolta. Az államok egyenrangú szövetségében közösen intéznék a külügyet, a hadügyet, a pénzügyet és a vele kapcsolatos vám- és pénzügyi politikát. A főváros fölváltva Pesten, Zágrábban, Belgrádban és Bukarestben volna. Magyarország megtartaná határait, de az országon belül minden község és megye maga szabná meg belső hivatalos nyelvét, Erdély lakói pedig népszavazáson döntenék el, hogy Magyarországgal közös államot alkotnak-e, vagy kapcsolatukat perszonálunióvá alakítják. A dunai népek szövetségének gondolata évek során formálódott: lengyel, magyar, szerb és román hazafiak közös szellemi alkotása. Klapka is tervezte, de Kossuthé a megformálás érdeme. Gyakorlati megvalósításához azonban nem érettek meg a feltételek: hiányzott a Habsburg-monarchia felszámolásának kilátása (hiszen minden érdekelt hatalom ragaszkodott a monarchia létéhez), és hiányzott az érdekelt kis nemzetek készsége nemzeti, területi igényeik összehangolására. A terv így inkább a jövőnek szóló üzenet maradt.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


sport
- Rejtélyek övezik a világbajnok orosz sakkozó halálát
- Kezdetben királyok játéka volt a tenisz
- Így lett a Real Madrid „királyi” klub
- Tragikus körülmények között végződött Jim Clark autóversenyző karrierje
- Emberrablók rontották el Fangio kellemes estéjét
- Az iskolákban tiltották, mégis a legnépszerűbb sport lett a futball
- Világhírű zenészek játszottak a Budapest Sportcsarnok színpadán
- Veretlenül vonult vissza a magyar atlétika első női olimpiai bajnoka Csák Ibolya
- Ötven évesen lépett utoljára pályára Sir Stanley Matthews
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34