2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Vita a vészkorszaki dokumentumokról

2005. április 18. 13:16

A washingtoni Holokauszt Múzeum vitatja, hogy Magyarország kész lenne valamennyi, a kutatás számára fontos dokumentum átadására. Ez derült ki abból a beszélgetésből, amelyet a Népszabadság munkatársa folytatott Paul A. Shapiróval, a múzeum kutatóközpontjának vezetőjével. Az újság által megkérdezett intézmények ezt tagadják.

Jaross és a vészkorszak a Múlt-koron

Jaross-listák
Magyarország német megszállása
Internetre került a holokauszt áldozatok központi adatbázisa
Kutatás a hazai zsidóságról
Hatvan évvel ezelőtt szabadították fel Auschwitzot

Az amerikai kutatóközpont mikrofilmre rögzíti a holokausztra vonatkozó dokumentumokat. Paul Shapiro és csapata - a dokumentumok lefilmezéséhez engedélyeket, illetve digitalizált dokumentummásolatokat kérve - végigjárja az érintett országok levéltárait a kelet-közép-európai régiótól a volt NDK archívumain át Kazahsztánig - írja a Népszabadság.

 

- Vegyesek a magyarországi tapasztalatok - így sommázott diplomatikusan Paul Shapiro. Míg a washingtoni magyar nagykövetség és Simonyi András nagykövet segítségéről elismerő szavakkal beszél, addig magyarországi tapasztalatai kevésbé kedvezőek. - Itt nagyobb ellenállást érzékeltünk, mint sok más országban - mondta. Egy magyar kutatót idézett: "Hozzá kellene férni a kor magyar csendőrsége, a kényszermunkaszázadok dokumentációjához. Shapiro szerint előfordulhat, hogy titkosítottak egyes iratokat. A küldöttség Budapesten négy országos szervezetnél járt. A Magyar Országos Levéltárban (az amerikaiak együttműködőnek jellemezték), a Budapest Főváros Levéltárában ("nagyon készségesek voltak"), a Hadtörténelmi Levéltárban ("igen jó kapcsolatok") és végül az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárában (ÁBTL).

 

Az ÁBTL április 11-én kötött megállapodást a washingtoni holokausztmúzeummal, hogy a két állam közötti szerződés alapján a vészkorszakra vonatkozó dokumentummásolatokat kapnak meg - tájékoztatta az újságot Kónyáné dr. Kutrucz Katalin, a levéltár főigazgató-helyettese. A megállapodás kiterjed egy listára, amely több mint háromszáz dossziét tartalmaz. Egy-egy dossziéban akár több száz oldalnyi dokumentum is lehet, tehát összességében sok ezer oldalnyi iratról van szó. A dokumentumok átadásának a határideje három év, s ezt a levéltár tartja - mondta a főigazgató-helyettes. A magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknál nincsenek a vészkorszakra vonatkozó dokumentumok, beleértve a Jaross-listákat is. Ami náluk volt, azt már korábban átadták a levéltáraknak - mondta el a szolgálatok egyik illetékese.

 

A cikk a Népszabadságban

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár