Korai tűzhasználat nyomaira bukkantak

Az Izrael északi részén talált leletek tanúsága szerint a Homo erectus meglepően bonyolult és értelmes viselkedésre is képes volt. A tudósok szerint a leletek a korábbi afrikai, és későbbi eurázsiai tűzhasználat közötti összekötő kapcsot jelentik. A kutatók szerint ugyanis valószínűtlen, hogy az égésnyomok természetes eredetű tűztől származnak.

A jeruzsálemi Héber Egyetem és a ramat-gani Bar-Ilan Egyetem kutatói egy vízzel átitatott földdarabot vizsgáltak át Gesher Benot Ya'aqov közelében, s egy 34 méter mélyen fekvő rétegben rengeteg égett kovaeszközre bukkantak. A tudóscsapat figyelmesen rögzítette az eszközök eloszlását. Bár az érintetlen eszközök több helyen keveredtek a megégett eszközökkel, utóbbiak mégis feltűnően gyakran fordultak elő csoportosan.

A kutatók szerint a 790 000 és 690 000 évvel ezelőtt készült, égetett eszközök csoportos előfordulása arra utal, hogy ezek a tárgyak a Homo erectus vagy a Homo ergaster által tudatosan rakott tüzek közelében feküdtek egykor. Egyesek úgy vélik: még az is lehet, hogy a Homo sapiens egy korai változata készítette őket, ezt az elképzelést azonban sok tudós bizonyíthatatlannak tartja.

"A tűz rendkívül fontos eszköz volt, olyan tudás, amely hatalomal ruházta fel ezeket az embereket" - mondta a BBC News Online-nak Nira Alperson, a jeruzsálemi Héber Egyetem kutatója. A tudósok szerint a tudatos tűzhasználat hatalmas ugrást tett lehetővé az ember fejlődésében: befolyásolta az étrendet, az embercsoportokat megvédte az állatok támadásai ellen, és elősegítette az emberek egymás közötti kommunikációjának fejlődését is.

A liverpooli egyetem professzora, John Gowlett szerint a leletek "felettébb figyelemreméltóak". "Egészen idáig a régészek csupán két korai tűzhasználat nyomaira bukkantak: egy több mint egymillió évesre Afrikában, és egy félmillió évesre Eurázsiában" - mondta a professzor a BBC-nek. "Az általános vélemény tudóskörökben eddig az volt, hogy az előbbi természetes tűz, az utóbbi pedig ember-rakta, tudatosan épített tűz lehetett. A mostani lelet érdekességét mindenekelőtt az adja, hogy éppen a két korábbi között helyezkedik el - időben és térben egyaránt. A tudományos közélet fel fogja kapni a fejét erre a hírre, és gondolkodóba fog esni, vajon mi lehet a kapcsolat az eddig talált tűznyomok között."

A helyszínen talált növénymaradványok vizsgálatából kiderült: a környék lakói hatféle növényből rakták a tüzet. Ezek közül három - az olajfa, a vadárpa és a vadszőlő - valamilyen formában ehető.

Annak a lehetőségét, hogy a tűz természetes eredetű volt, persze sosem lehet kizárni. A kutatók szerint azonban egybevágó bizonyítékok sorozata szól a tudatos emberi tevékenység mellett. Például az, hogy tűznyomokat nemcsak egymás mellett, hanem különböző rétegekben, egymás felett is találtak - méghozzá egymáshoz igen közeli rétegekben. Ez arra utal, hogy ugyanazon a helyen huzamosabb ideig használták tudatosan a tüzet.