A Szent Péter bazilikában nyugszik az elhunyt pápák többsége
2005. április 8. 12:15
Makacsul tartották magukat egy ideig Rómában az olyan híresztelések, miszerint II. János Pált lengyel hazájában temetnék el, mégpedig Krakkóban, ahol hosszú időn át püspöki, majd érseki méltóságban tevékenykedett.
Korábban
Vatikáni régészek bejelentették, hogy a római Szent Pál Bazilikában nemrég megtalált rejtélyes kőkoporsó Szent Pálé. A sír hivalatos egyházi elismertetése valószínűleg még évtizedekig elhúzódik.
Még a szentatya végakaratának közzététele előtt azonban olyan értesülés hangzott el hétfőn a Vatikánban, amely szerint a szombaton elhunyt pápát - akárcsak elődeinek többségét - a római Szent Péter bazilika altemplomában helyeznék végső nyugalomra. A hír szerint II. János Pál holtteste abba a kriptába kerülne, amelyben XXIII. János nyugodott egészen 2000-ben bekövetkezett boldoggá avatásáig. Ekkor átkerült a földszintre, ahol csak a boldogok és szentek sorába emelt néhai egyházfők nyugszanak.
A Szent Péter székesegyház mint a római pápák temetkezési helye több évszázados múltra tekint vissza. Kiemelt jelentőségét a katolikus hívők számára az adja, hogy állítólag itt temették el Szent Pétert, az első római pápát. 1950-ben végzett ásatások során az altemplomban római kori sírokra bukkantak a régészek. Ezek egyikéből csontok kerültek elő, amelyek állítólag Szent Péter maradványai.
A keresztény egyház eddig uralkodott 263 pápája közül 145-nek a holtteste a bazilika altemplomában található, díszes vagy egyszerű sírban. Távolról sem az összes pápát temették el a katolikus egyház számára kiemelt jelentőségű székesegyházban. Róma határain kívül is nyugszanak pápák, például Perugiában, Viterbóban vagy a franciaországi Avignonban. Utóbbi város volt a pápák száműzetésének színhelye a XIV. században.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap