A keresztesek ezüstje Tel-Avivban
2005. március 29. 12:36
A 13. század közepéről származó, arab feliratú, ritka keresztény érme került elő egy Tel-Aviv külvárosában folytatott ásatáson.
Korábban
A 13. század közepéről származó, ritka érme került elő egy Tel-Aviv külvárosában folytatott ásatáson - jelentette be az Izraeli Régészeti Hatóság (Israeli Antiquities Authority).
Az ezüst féldrachmáson - mely a régészek szerint 1251 és 1257 között keletkezhetett - egy kereszt, egy háromágú liliom és a keresztény szentháromság arab nyelvű leírása látható. Az érmét az 1099 és 1291 között fennállott Jeruzsálemi Latin Királyságban használták.
Arab Szentháromság a ritka pápai érmén |
Az érmére egy egykori lakóház-együttesben találtak, melyet - a falait díszítő kerámiákkal együtt - a 13. századra datálnak. Meglepő, hogy az arab nyelvű feliratból a keresztény Szentháromság olvasható ki: al Ab, al-Bin we al Rukh al Kuds, azaz az Atya, a Fiú és a Szentlélek. Az érme mindkét oldalán olvasható - szinte teljesen elmosódott - további szöveg is: "Övé a dicsőség örökkön örökké".
Érdekes története van az arab feliratú, ám keresztény szimbolikájú érméknek. A damaszkuszi Fatimid és Ayyubid uralkodók aranydénárjait és ezüst dirhemeit rendszeresen másolták a keresztény frank királyság uralkodói, valamint Antiókia és Tripoli északi hercegségei a 12. és 13. században. 1250-ben azonban Eudes de Chateauroux püspök személyében pápai legátus érkezett a keleti kereszténység földjére. Mikor tudomására jutott, hogy Mohamed nevét és muszlim szimbolikát viselő érméket használnak a keresztények, azonnal megtiltotta a gyakorlatot, egyben a pápa azonnali beavatkozását követelte.
A pápa melléállt, és kiközösítéssel fenyegette meg azokat a keresztényeket, akik a próféta nevét vagy Mekkából Medinába településének évét (hidzsra) ábrázoló érmével fizetnek. A pénzverők azonban azzal kerülték ki a pápai fenyegetést, hogy a muszlim nevek helyett egyszerűen keresztény szimbólumokat helyeztek el az érméken, de az arab írást továbbra is megtartották.
"Elképesztően ritka leletről van szó, ráadásul az első, amely ásatáson került elő" - nyilatkozta az Israel Museum érmeszakértője, Robert Kool. "A múzeumban 150 000 érmét őrzünk, de ebből a típusból eddig mindössze kettő volt a birtokunkban" - tette hozzá a tudós.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap