85 éve választották kormányzóvá Horthy Miklóst

Az Osztrák-Magyar Monarchia szétverésével és a magyarországi Tanácsköztársaság bukásával olyan közjogi vákuum keletkezett, amely elodázhatta vagy lehetetlenné tehette volna a trianoni békeszerződés - antant által sürgetett - aláírását. A párizsi békekonferencia 1919 őszén megbízta Sir George Clerk angol diplomatát, hogy minden eszközzel kényszerítse ki Magyarországon egy ideiglenes koalíciós kormány létrehozását a nemzetgyűlési választások megszervezésére.

Párizsban úgy gondolták, hogy csak egy demokratikus választások nyomán alakult kormány írhatja alá az egész ország nevében a békét. Az 1920. januári választásokat követően a február 16-ra összehívott nemzetgyűlés 27-én elfogadta "az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről" szóló 1920. évi 1. törvényt. Ennek alapján a nemzetgyűlés március 1-jén Horthy Miklóst, a kommün leverésében jelentős szerepet játszó Nemzeti Hadsereg főparancsnokát választotta kormányzóvá "az államfői teendők ideiglenes ellátására".

Erre azért nyílt lehetőség, mert a győztes nagyhatalmak nem kívánták megszüntetni a királyság ezeréves intézményét, csupán az Ausztriával való újabb uniót, illetve a Habsburg uralkodók visszatérését tiltották meg. Így formálisan Magyarország továbbra is királyság maradt, a hivatalos intézmények a M.kir. elnevezést használták, a bíróságok pedig ítéleteiket a Magyar Szent Korona nevében hozták. A kormányzó "ideiglenes főhatalma" egészen 1944. október 15-ig, a nyilasok hatalomra juttatásáig tartott.

A kormányzói hatalom a királyéhoz képest korlátozottabb volt. Nem illette meg például a törvények szentesítésének, csak a kihirdetésének joga. Nem adományozhatott nemességet, nem rendelkezett főkegyúri joggal. A végrehajtó hatalmat a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium útján gyakorolhatta, rendelkezései csak az illetékes felelős miniszter ellenjegyzésével voltak érvényesek. A nemzetgyűlés és a kormány ellenőrzése nélkül élhetett viszont a legfőbb hadúr jogaival. 

(MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait