2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hitler a pápa elrablását tervezte

2005. január 18. 10:34

A feladattal megbízott SS tábornok azonban szabotálta az utasítást, és a pápának is elárulta a tervet.

Eddig titkos vatikáni dokumentumok szerint Adolf Hitler a második világháború folyamán szerette volna elraboltatni a pápát. Karl Friedrich Otto Wolff tábornok, az SS olaszországi vezetőjének végrendelete szerint 1944-ben, mikor a szövetségesek már Róma felé közeledtek, megparancsolták neki, hogy rabolja el XII. Pius pápát, és szállítsa Németországba.

 

XII. Pius, az ördögűző
A Duce fúrta a pápánál Hitlert
Pacelli tiszta, Pius még homályos
Az első figyelmeztetés
A dokumentumokat a múlt hétvégén az olasz püspöki konferencia (CEI) tulajdonában álló Avvenire magazin hozta nyilvánosságra. A kézzel írt testamentumot Wolff 1972. március 24-én adta a Vatikánnak, ahol ezt akkor a boldoggá avatási eljárás során használták fel. A tisztviselők ezt most azonban a pápa szentté avatási procedúrája kapcsán hozták nyilvánosságra, mely a pápa ellentmondásos második világháborús szereplése kapcsán komoly vitákat váltott ki korábban is. A háborúról és a Pacelli-pápa szerepéről készült dokumentumok ugyanis eddig titkosak voltak.

 

Az iratok szerint Hitler megparancsolta, hogy az SS foglalja el a Vatikánt, szerezze meg az ott található kincseket, "szállítsák el a pápát a kúriával együtt a saját biztonságuk érdekében, így nem kerülhetnek a szövetségesek kezébe, és nem használhatják fel őket politikai célokra". A parancs szerint a pápa egy liechtensteini kastélyba került volna. Wolff a szövetségesek közeledésekor civil ruhában jelent meg a Vatikánban a Szalvatoriánus Rend vezetője, Pancrazio Pfeiffer atya segítségével. Az 1944. május 10-én tartott pápai audiencián figyelmeztette Piust a "személyét fenyegető komoly és sürgető veszélyre", ám megígérte, hogy nem hajtja végre a parancsot. Hitler már 1943 óta játszott a pápa elrablásának gondolatával - amit Wolff megerősített már a Nürnbergi per során tett vallomásában is-, ám az ötlet igazán komolyan csak 1944-ben került elő. Bár a szövetségesek az audiencia után alig egy hónappal elfoglalták Rómát, így a páparablás már csak álom maradt. Az azonban máig rejtély marad, hogy miért nem vonták felelősségre a parancsot megtagadó SS-tábornokot.

 

Pius pápa neve utoljára akkor került a figyelem középpontjába, mikor egy hónappal ezelőtt olyan dokumentumok kerültek elő, melyek arra utaltak, hogy a pápa utasítása szerint a templomokban bújtatott zsidó gyerekeket nem adhatják vissza a szüleiknek, ha közben sikerült őket megkeresztelni.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár