Gátépítés veszélyezteti az ókori perzsa műemlékeket
2004. december 22. 12:24
Gigantikus gátépítési tervekkel fenyegetik a civilizáció bölcsőjeként ismert Perzsia örökségét. Az új vízienergia-program figyelmen kívül hagyja az örökségvédelmi aggodalmakat, a gátakkal felduzzasztott folyók régészeti lelőhelyeket veszélyeztetnek.
II. Kürosz mauzóleuma |
Az Iráni Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (IKÖH) kétségbeesett igyekezetében, hogy mentőakciókat indítson, nem csak az Energetikai Minisztériummal került összetűzésbe, de közel áll ahhoz, hogy a kormány akaratának is nyíltan ellene szegüljön. A fenyegetett lelőhelyek vizsgálatára kevés az idő, így lehetséges, hogy sosem fog kiderülni pontosan milyen értékek kerülnek víz alá.
Legalább öt gát - mindegyik előrehaladott építési állapotban - fenyeget kiemelt fontosságú lelőhelyeket. November 8-án megkezdődött a vízszint emelkedése a legnagyobb projekt, a Karun-3-as gát gyűjtőmedencéjében, a Karun-folyónál, 28 kilométerrel keletre Izeh ősi városának romjaitól. Hogy kifejezzék tiltakozásukat, az IKÖH tisztviselői nem jelentek meg a gát, Habibollah Bitaraf, Energetikai Miniszter általi átadásán. November 14-én, a Shalu-híd, Irán első függőhídja víz alá került.
A legnagyobb fontossággal a terület korai lelőhelyei bírnak. Szeptember végén, A. Dashizadeh, iráni régész - az IKÖH egyik mentőcsapatának vezetője, amely a gátépítő Ab-Niroo vállalattól mindössze egyetlen hónapot kapott, hogy egy 50 kilométer hosszú folyóvölgyet átvizsgáljon - sürgős segélykérést tett közzé az interneten. Csapata máris 18 lelőhelyet fedezett fel az epipaleolitikus időszakból (i.e. 20000-10000) - többek között 13 barlangot és 4 kőkamrát. A folyóvölgy gazdag kőbe faragott domborművekben, sírokban, ősi barlangokban, és más, az elámi korból (i.e. 2700-645) származó maradványokban - amelyek közül ma már sok víz alá került. A korai lelőhelyeken kívül várak és az iszlám korból származó galehek is áldozatul eshetnek, ahogyan késő iszlám kori temetők is - mondta dr. Henry Wright , az egyesült államokbeli Michigan Egyetem Antropológiai Múzeumának régésze, aki 1973-ban kutatásokat végzett a Karun-folyó térségében.
Messze a leghíresebb, veszélyben forgó lelőhely, Pasargadae, amely az Akhaimenidák fővárosa volt az i.e. VI. században, és ahol Nagy Kürosz kastélya állt, amelyet júliusban felvettek az UNESCO Világörökség Listájára. A terület csupán négy kilométerre fekszik a Teng-e Bolaghi szurdoktól, amely egykor a Perszepolisz és Szúza közötti birodalmi út része volt - és amelyet a Polvar-folyó el fog önteni, mikor 2005 márciusában elkészül a Sivand-gát. Az ősi város egy részét iszap lepi majd el, még Nagy Kürosz mauzóleuma is veszélyben forog. 2005 januárjától kezdődően francia, német, olasz, japán, és lengyel régészekből álló mentőcsapat csatlakozik az irániakhoz, hogy a körülbelül 100 lelőhelyet megmentsék. Egy másik jelentős projekt, a Sarhand-gát, Hashtrud közelében, Kelet-Azerbejdzsán tartományban - amely a jövő évben kezdi meg működését - legalább 10 fontos lelőhelyet fenyeget és komoly régészeti veszteségek várhatók Gilan tartományban is.
A régészeti mentőakciók jelenleg is versenyt futnak az idővel, csupán négy-hat hónapjuk van, mielőtt a víz eléri a tervezett magasságot. Mahmud Mireskandari szerint az IKÖH víz alatti régészcsapatának, sem szükséges felszerelése, sem elegendő tapasztalata nincs ahhoz, hogy megmentse ezeket a lelőhelyeket. Külföldi segítség nélkül elvesznek. "A fosztogatás máris megkezdődött" - közölte Faramarz Khoshab, az Izehi Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke.
Irán 2.5 milliárd dollárt költ az elkövetkező évtizedben, hogy megvédje kulturális örökségét, nyilatkozta egy magas rangú tisztviselő az Iráni Kulturális Örökség Hírügynökségnek. Az IKÖH vezetője, egy Koichiro Matsuroval, az UNESCO főigazgatójával való találkozóján kifejtette Teherán közép- és hosszú távú terveit, hogy megvédjék és megőrizzék ezeréves örökségüket. "Az iráni kormány 2.5 milliárd dollárt jelölt ki a következő tíz évre, hogy megőrizze kulturális örökségét, valamint minden intézménynek, a parlamentnek és a törvényhatóságoknak is, kötelessége együttműködni az IKÖH-lal" - mondta Hussein Marashi. Sürgette az ENSZ testületét, hogy emeljék meg Irán kvótáját annak érdekében, hogy minél több helyszínt a világörökség részévé nyilváníthassanak. Az UNESCO tavaly fogadta el azt a határozatot, amely értelmében minden tagállam egyetlen helyszínt regisztrálhat csak a Világörökség Listára. Irán sikertelenül fejtette ki a szavazás előtt azt az álláspontját, miszerint ez a határozat sérti azoknak a nemzeteknek a jogát, amelyekek ősi történelemmel és civilizációval bírnak.
A fenyegető régészeti tragédia kis visszhangot váltott ki a nyugati médiában. Még nagy területeket nem vizsgáltak át megfelelően, és ami eddig előkerült az csak a jéghegy csúcsa. Irán kísérlete, hogy modern, ipari országgá váljon, úgy tűnik eltörli kulturális örökségének egy fontos részét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko tegnap