Millió éves műalkotás

2004. március 18. 12:00

Egy bulgáriai barlangban valószínűleg megtalálták a szimbolikus gondolkodás eddig ismert legrégebbi nyomát - még akkor is, ha a szóban forgó alkotás csupán állatcsontba vésett rovátkákból áll.

Korábban

12 ezer éves barlangrajz Angliában
12 ezer éves barlangrajzra bukkantak Angliában. Az őskori alkotás egy nagytestű patás állatot és két madarat örökített meg. Ez az első ilyen jellegű lelet, amire Angliában bukkantak.
Barlang ősi rajzokkal eladó!
Szívesen vásárolna egzotikus régiséget? Egy dél-franciaországi gazda mindössze egymillió euróért árulja a birtokán lévő, őskori rajzokkal díszített barlangját.
Rejtélyes faragott kő Panamában
Eddig sosem látott faragványokra bukkantak Dél-Amerikában, mikor egy cornwalli régész gazdagon díszített sziklát talált a panamai dzsungelban.
Mégis együtt élhettünk a Neander-völgyiekkel
Három horvát és két amerikai kutató friss tanulmányában azt állítja: a Neander-völgyi emberek egy ideig együtt éltek a mai emberekkel - jelentette a HINA horvát hírügynökség. A tanulmány a Journal of Human Evolution című neves folyóiratban jelent meg

BBC News Online
16 állatot láttam itt...
Mint korábban a Múlt-koron is olvasható volt, egyre-másra kerülnek elő olyan régészeti leletek, melyeket a tudósok nem praktikus eszközként, hanem az ember alkotótevékenységének korai megnyilvánulásaként értelmeznek. Nemrég egy harmincezer éves madárszoborról számolhattunk be, korábban pedig az első emberarc-ábrázolásról írtunk. Olyan is van, aki a Marokkóban előkerült, 400 000 éves alakot tartja az első műtárgynak. A legújabb, egyben fantasztikus leletet egy bolgár-francia régészcsoport ásta ki a bulgáriai Kozarnika-barlangban. A tudósok szerint az itt talált, 1,2-1,4 millió évesre becsült, rovátkolt állatcsontok a szimbolikus tevékenység első földi nyomai.

A Bordeaux-i Egyetem kutatói szerint kizárt, hogy a rovátkák valamilyen hasznos, gyakorlati tevékenység - pl. a hús lemetszése a csontról - nyomai lennének. A tudósok többsége egyelőre úgy véli, hogy a szimbolikus gondolkodás képessége csak jóval később, a Homo sapiens megjelenésével alakult ki. A képen is látható, 8 cm hosszú csontot az északnyugat-bulgáriai Kozarnika-barlangban találták. Egy másik, ugyanerről a helyszínről származó csonton 27 bemetszést számoltak össze.

"Ezek a rovások már csak azért sem keletkezhettek vadászatkor vagy az állat feldarabolásakor, mert az állatnak ezen a részén semmi sincs, amit vagdosni kéne. Semmi kétség: ez szimbolikus tevékenység" - mondta Dr. Dr Jean-Luc Guadelli, a Bordeaux-i Egyetem kutatója a BBC News Online-nak. Mikor elődeink az elejtett állatok húsát lekaparták, csakugyan összekarcolták a csontokat. Ám a francia és a bolgár tudósok szerint a Kozarnika-barlangban talált csontokon látható rovátkák túl pontosak ahhoz, hogy a hús lehántása közben esett, véletlen karcolásoknak tekinthessük őket.

"Vajon mit jelentenek ezek a szimbólumok? Ezt lehetetlen kideríteni. Arra gondolok, valami olyasmit írhattak rá, amit közölni akartak a többiekkel. Például azt: ť16 állatot láttam ittŤ. Valami nyelvféleség lehetett." Számos kutató véli úgy: a szimbolikus gondolkodás képessége mindössze kb. 50 000 éve vált általánossá fajunkban. Azok a bizonyítékok tehát, melyekkel ennek a képességnek jóval korábbi megjelenését kívánják alátámasztani, felettébb bizonytalan hitelűek.

BBC News Online
...vagy csak érdek nélkül tetszett
"Ilyesmire még nem volt példa - már amennyiben ezek csakugyan szándékos rovátkák, és nem az állat feldolgozásából származó, véletlen karcolások. Ha mégis bebizonyosodik, hogy ez tudatos emberi gondolkodás műve, nagyon örülnénk az eredménynek" - nyilatkozta Paul Bahn, az őskori művészet szakértője a BBC-nek. "A művészet kialakulását egy igen hosszú folyamatnak tartom, és egyáltalán nem hiszek az olyan elméleteknek, melyek szerint ez a képesség mintegy varázsütésre, egy genetikai mutáció következtében bukkant fel alfajunknál" - tette hozzá a tudós.

Dr. Guadelli és kollégái egy ugyanebből a korból származó emberi őrlőfogat is találtak a rovátkolt csontok közelében. A fog valószínűleg a Homo erectus egyik példányától származik. Ez a faj épp akkor terjedt szét afrikai bölcsőjéből, amikorra a rovátkolt állatcsontokat datálják.

A rovátkolt csont valószínűleg egy ismeretlen szarvasmarhafélétől származik. Olyan talajrétegekből került elő, melyeknek korát paleomágneses eljárással állapították meg. Az ásatásokról egy Rennes-ben rendezett régészeti szimpozionon számoltak be a kutatók. Eredményeiket az angol nyelvű régészeti szaksajtóból hamarosan megismerheti a tudományos közvélemény.

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma