Őrült Johanna házasságának rejtelmei

Őrült Johanna

Őrült Johanna spanyol infánsnőként látta meg a napvilágot, 1479-ben. Szülei, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella, a tartományokat egyesítve ugyanebben az esztendőben hozták létre Spanyolországot, s ezzel Európában új nagyhatalom született. Mivel geopolitikai helyzete folytán az ifjú állam érdekei megegyeztek a Német-római Birodaloméval - mindketten Franciaország gyengülését látták volna szívesen - rövidesen felmerült a dinasztikus szövetség gondolata. A dinasztikus házasságkötéseiről híres Habsburg-család kezdeményezésére a szülők megállapodtak, hogy I. Miksa császár fia, Szép Fülöp feleségül veszi a spanyol hercegnőt.

Úgy tűnhet, kevésbé összeillő párt keresve sem találhattak volna. A női nem nagy tisztelője, a kifejezetten jóképű szívtipró Szép Fülöp a fennmaradt ábrázolásokon világos hajú, kék szemű, élveteg ajkú fiatalember látható. Számtalan történet, anekdota keringett róla már életében is: kedvelte a bort, a mulatságokat és főleg a nőket. Johanna ezzel szemben szigorú, vallásos szellemben nőtt fel, sok időt töltött a templomban és feltehető, hogy amikor 1496-ban, tizenhét esztendős korában összeadták Fülöppel, még csak alapismeretei voltak a férfi nemről.

A források szerint azonban még a hivatalos ceremóniát sem várták ki, Fülöp felszólított egy kisebb beosztású papot, hogy adja össze őket, majd a sebtében összecsapott esküvő után a házasok visszavonultak és a másnapi, nagy pompával megrendezett menyegzőn már feltűnően nyugodtak és boldogok voltak. A két eltérő jellemű és vérmérsékletű embert házasságuk elején szenvedélyes szerelem fűzte egymáshoz, ami uralkodói körökben meglehetősen ritka jelenségnek számított. Házasságuk tíz éve alatt szám szerint hat gyermekük, két fiuk és négy lányuk született. Fülöp azonban hamarosan visszatért házassága előtti kicsapongó életmódjához, Johanna erre eltávolított az udvarból minden szemrevaló fehérnépet, s egyre gyakoribbá váltak az őrjöngésig fokozódó veszekedések.

Szép Fülöp

1500-ban, négy évvel azután, hogy Fülöp felesége lett, Johanna lett a spanyol trón örököse, mivel bátyja, János infáns és nővére, Izabella infánsnő is meghaltak. Johannából így rendkívül értékes személy lett a német-római udvar szemében: ő volt a kulcs a Habsburgok spanyolországi térnyeréséhez. Szép Fülöp nem is rejtette véka alá, hogy felesége révén a spanyol trónra pályázik - csakhogy ezt természetesen nem nézte jó szemmel a spanyol uralkodó pár. S mivel kettejük közül inkább Kasztíliai Izabella "viselte a nadrágot", úgy végrendelkezett, hogy halála esetén a Kasztíliát öröklő Johanna helyett apja, Aragóniai Ferdinánd intézze az ország ügyeit. Izabella 1504-ben bekövetkezett halálakor tehát mind Fülöpnek, mind Ferdinándnak azt volt az érdeke, hogy Johanna maradjon a háttérben, akár még azon az áron is, hogy kortársai - és az utókor - szemében dühöngő őrültként él.

Valószínű, hogy Johanna elmeállapota csak akkor fordult valóban válságosra, amikor két évvel később, 1506-ban Szép Fülöpöt is elveszítette. A fiatal férfit egy hirtelen és gyors lefolyású betegség, "forróláz" vette le a lábáról, és szinte természetes, hogy a német területeken azonnal megindult a szóbeszéd: a felesége mérgezte meg. Ez azonban nem túl valószínű. A krónikaírók borzadva számolnak be arról is, hogy Johanna nem volt hajlandó kiadni Fülöp bebalzsamozott holttestét, hálószobájában őrizgette, sőt, a korabeli pletyka szerint a hitvesi ágyba is maga mellé fektette...

Miután az asszony őrültsége egyre egyértelműbbé vált, 1509-től Aragóniai Ferdinánd házi őrizetben tartotta Tordesillasban. Ferdinánd 1516-ban bekövetkezett halálakor Johanna gyámja tulajdon fia lett, aki megvalósította apja, Szép Fülöp tervét: V. Károly német-római császárként hosszú időre biztosította a spanyol trónt a Habsburgok számára. Őrült Johanna és Szép Fülöp másik fia viszont I. Ferdinánd néven Magyarország királya lett 1526-ban és utódai egészen 1918-ig mondhatták magukat osztrák császárnak és magyar királynak.