Úrbéri pátenst adnak ki

2004. szeptember 13. 12:06

Az 1848. évi áprilisi törvények közül a jobbágyfelszabadítást és az úrbéri viszonyok megszüntetését kimondó törvény részleteinek végrehajtására nem kerülhetett sor. Az 1853. március 2-án kiadott császári nyílt parancs kimondta az úrbéri kapcsolatokból származó `jogok, járandóságok és kötelezettségek` megszűntét. Elismerte, hogy az úrbéres földek állami kárpótlás mellett a paraszt tulajdonába mennek át (ez kb. 10,2 millió katasztrális hold területet érintett). Rendelkezett az úrbéres telki állományhoz nem tartozó ún. maradványföldek ügyéről. (Azon földekről, amelyek a Mária Terézia-féle úrbéri összeírásokban nem szerepeltek ugyan, de parasztkézen voltak, s utána a jobbágy földesurának rendes úrbéri járandóságot fizetett. Ez összesen 1,4 millió kat. hold.) E nagy kiterjedésű valójában ugyancsak jobbágyföldet, a paraszt már nem kapta meg, csak ha saját erejéből megváltotta. A 19. században a jobbágyok egyre szaporodó mértékben birtokoltak eredetileg uradalmi területeket, illetve eredetileg a földesúr majorságához tartozott földeket (irtványokat, szőlőhegyeket). A majorsági zsellérek most a kezükön lévő földek után járó szolgáltatásokat megválthatták. De a szerződés - amennyiben csak meghatározott időre szólt - lejártával a földet a földesúr akár vissza is vehette. A megváltás terhét ez esetben is a jobbágynak magának kellett viselnie (kb. 100 ezer kat. hold). A pátens nem ismerte el az országgyűlés 1848. szeptemberi határozatát, amely úgy rendelkezett, hogy a majorsági szőlőket állami kárpótlás mellett a parasztok kapják (400 ezer hold); megváltásuk lehetőségét és feltételeit is a földesúr akaratától tette függővé. A pátens nagy jelentőségű, a polgári agrárfejlődést előrevivő rendelkezése volt az erdők és legelők kötelező elkülönítése. 1848 előtt az erdőt és a legelőt a földesúr és jobbágyai többnyire közösen használták. Az állattenyésztés és a húspiac kiterjedése kiélezte a földesúr és a jobbágy közti érdekkülönbségeket már 1848 előtt is. A pátens most alapjában a parasztok javára rendelkezett: a volt úrbéres jobbágy annyi legelőt kapott, amennyi elegendő a korábban is legeltetett állatállomány eltartásához, illetve annyi erdőt, amennyiből a korábban is kitermelt mennyiségű fához juthatott.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?