Kapitulációval ér véget a sztálingrádi csata
2004. szeptember 13. 12:06
Friedrich Paulus vezértábornagynak és a német hadsereg déli, a sztálingrádi katlanban rekedt csoportjának fegyverletételével véget ér a Volga menti városért folytatott véres küzdelem. Február 2-án az északi csoport is megadja magát. A sztálingrádi vereséggel a német lakosság nyilvánvalóan tudatára ébred a Birodalom rossz hadi helyzetének. Sokak számára a kapituláció a második világháború végének kezdetét jelenti. A Vörös Hadsereg már 1942. november 22-én 270 000 német katonát kerített be Sztálingrád előtt. Két nappal később Adolf Hitler megparancsolta, `foglaljanak el sündisznóállást`. A Sztálingrádért folytatott harc már 1942 őszén elveszítette stratégiai jelentőségét. A bakui olajmezők - Hitler által a háború szempontjából döntőnek minősített - meghódítását nem lehetett többé keresztülvinni, így a német hadsereg számára egyetlen értelmes alternatívaként a frontvonal kiegyenesítése mutatkozott. Hitler parancsai a 6. Hadsereget azonban a Sztálingrád előtti kitartásra kényszerítették. November 25-én megkezdődött a körülzárt katonák légi úton történő ellátása. Hermann Göring, a légierő főparancsnoka ígérete ellenére, az ellátás nem volt kielégítő. A szükséges javaknak csak egyharmadát lehetett repülőgépen beszállítani. 1942 telén éhenhaltak az első katonák, az orvosi ellátás is hiányos volt, s lőszerből sem volt elegendő. Noha december 12-én Erich von Manstein vezértábornagy végrehajtott egy menetesítő támadást, azonban a Don hadseregcsoportot egy szovjet ellentámadás december 24-én visszaszorította. A körülzárt Paulus nem kísérletezett kitöréssel - amely a csapatok egy részét talán meg tudta volna menteni -, hogy ne cselekedjék Hitler parancsai ellenére. Január 31-én teljes a vereség, a Vörös Hadsereg katonái tovább nyomultak előre. A Sztálingrád körüli harcokban a várost teljesen lerombolták. Az öt és fél hónapos csatában 46 000-en meghaltak, 64 220 lakost kényszermunkásként a németek elhurcoltak. A katonák között a veszteségek szovjet adatok szerint 146 300 főt tettek ki a német és 46 700 főt a szovjet oldalon. A német légierő sztálingrádi bevetése során több mint 8000 embert veszített. A kapitulációval 107 800 katona került szovjet hadifogságba, mintegy 34 000 sebesültet és szakembert még a fegyverletétel előtt a légierő elszállított.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
sport
- A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
- Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát
- A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
- Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
- A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
- Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája
- Szenvedéllyel teli tájakat ábrázolt festményein William Turner 15:05
- Első felesége halála után teljesedett ki igazán Rettegett Iván paranoijája 14:20
- Egressy Béni mellett a Fiumei úti sírkert megnyitásárról is megemlékeztek 13:20
- Európai nagyhatalom vált Magyarországból III. Béla uralkodása alatt 09:50
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap