Casablancában határozatot hoznak az itáliai partraszállásról
2004. szeptember 13. 12:06
Franklin D. Roosevelt, az Egyesült Államok elnöke és Winston Churchill brit miniszterelnök, valamint katonai szakértők Casablancában egy titkos konferencián találkoznak, hogy megtárgyalják a hadi helyzetet. Sztálin a részvételt elhárította, mivel, mint főparancsnoknak a Szovjetunióban volt szükség a jelenlétére. A casablancai tárgyalások fő pontja a második front létrehozása, amit főként a Szovjetunió sürget tehermentesítésére. Az amerikai elnök Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszternek tett ígérete ellenére mégis abban állapodtak meg, hogy a nyugati szövetségesek 1943 júliusában, Szicíliában partra szállnak, és Észak-Afrikában szilárdítják meg katonai helyzetüket. Ez főként Churchill érdeke volt, aki a Földközi-tenger térségében meglévő brit politikai érdekeket kívánja a Szovjetunióval szemben védelmezni. A Franciaország partraszállást - a Szovjetunió csalódására - csupán 1943 őszére helyezik kilátásba. Roosevelt és Churchill kezdeményezésére a konferencián - mindenesetre csak rövid időre és felszínesen - megtörténik a kibékülés Charles de Gaulle és Henri-Honoré Giraud tábornokok között, akik a szabad Franciaország képviselőiként rivalizálnak egymással. Míg de Gaulle Londonból dolgozik Franciaország felszabadításán, Giraud Algéria francia részében rendezi be támaszpontját. A konferencia befejeztével Roosevelt bejelenti a szövetségesek háborús céljait. Olaszország, Japán és a Német Birodalom feltétel nélküli megadását követeli, és "egy világnézet szétrombolását..., amely más népek meghódítására és leigázására" irányul. Ezzel a szövetségesek kizárják egy Hitler utáni kormánnyal köthető fegyverszünet lehetőségét. Churchill, akit erről a megfogalmazásról előzőleg nem tájékoztatták, joggal tart attól, hogy a feltétel nélküli megadásra irányuló követelés Hitler helyzetet megszilárdítja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot tegnap
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric tegnap
- 2024.05.22.