Ereklyéket keresnek a krími csatamezőn

Korábban

A krími háború ápolónője az angol feketék hőse

A Fekete-tengeri félsziget uralmáért 1854-56-ban vívott utolsó középkori és első modern háborúnak nevezett krími háború szevasztopoli, inkermani, almai és balaklavai csatamezőin elesett katonákat közönséges sírhantokba temették.
 

Több ezernyi katonai jelvényt, gombot, övcsatot, golyókat és bajonettet pipákkal és egyéb személyes tárgyakkal együtt temettek a háborúban elesett 750000 brit, francia, olasz és török katona mellé (közülük kb. 20000 volt a brit katona).
 
Az ereklyék felkutatását valószínűleg helyi gyűjtők rendelték meg, akik aztán illegálisan viszik ki a leleteket Ukrajnából. A szakértők szerint ennek az ukrán hatóságok megvesztegethetősége és a Szovjetuniótól örökölt műkincspolitika lehet az oka.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?