Anonymus, a névtelen jegyző

2004. október 11. 13:02 Megyesi Csaba

Személye körül 250 éves titok lappang, műve, a Gesta Hungarorum történti forrásértékéről máig is vitáznak.

Anonymus személye

A világirodalom és a zenei kultúra nem egy ismeretlen szerzőt tart számon, és többnyire az "Anonymus" latin szóval szokták megnevezni őket. A mi Anonymusunk, a magyar honfoglalás történetéről latin nyelven író névtelen középkori krónikásunk személye még a művét nem ismerők tudatában is élénken él, főleg városligeti szobrának jóvoltából. Anonymus művének, a 250 éve felfedezett Gesta Hungarorum kutatásának már saját története van. A szerző kiléte azóta izgatja a középkorkutatók fantáziáját, amióta a XVII. században a bécsi Hofbibliothekba került kódex szövegét 1746-ban kiadták. A vita a szerzőségről többször fellángolt, és mindig holtpontra jutott. A kérdésnek könyvtárnyi irodalma van, szellemes, logikus és dilettáns magyarázatok garmadája. Mára mintha konszenzus alakult volna ki, hogy Anonymus valószínűleg III. Béla király jegyzője volt.

 

Már Cornides Dániel 1802-ben kiadott művében valószínűsítette, hogy III. Béla jegyzőjéről van szó, és történészek (Mátyás Flórián, Pauler Gyula, Hóman Bálint, stb.) sora bizonyította, hogy a szerző ismeretanyaga az 1200 körüli Magyarország társadalmi és politikai viszonyait tükrözi. Ennek ellenére mindig felmerültek vélemények, amelyek I., II., vagy IV. Béla korába helyezték a szerzőt. 1898-ban, Sebestyén Gyula foglalta össze "Ki volt Anonymus?" című könyvében, hogy III. Béla jegyzőjében, a Párizsban tanult Adorján mesterben - aki később erdélyi püspök lett - vélte felismerni Anonymust. Akkor ezt nem fogadta el a történetkutatás, de 1937-ben Szilágyi Lóránd a Századokban kiadta az Anonymus-kérdés revíziója című tanulmányát, amelyben kétségtelenné tette, hogy Anonymus III. Béla jegyzője volt.

 

A mű hangvétele világossá teszi, hogy P. mester világi pap volt, főnemesi rokonsággal, fénykorában a királyi udvarban élt. Jakubovich Emil véleménye óta elfogadott feltevés, hogy Anonymus francia egyetemen tanult, Süpek Ottó a gestában párizsias nyelvi elemeket is talált. A gesta 17. fejezete alapján Györffy György valószínűsítette először, hogy Anonymus az Aba nemzetséggel rokoni vagy baráti kapcsolatban állt, ugyanis feltűnően és kiemelkedő módon bizonygatja Istentől és ősi vérüktől való jogukat birtokaikra és rangjaikra.

 

Jakubovich Emil nyomán nyelvészeink és történészeink nyelvi jellegzetességek alapján a XII. század közepére helyezték a gesta keletkezését. Szilágyi Lóránd összevetette, Mátyás Flórián nyomán elindulva Anonymus társadalmi, gazdasági és diplomatikai vonatkozású kifejezéseit a korbeli Magyarországi oklevelek kifejezéseivel, és megállapította, hogy ezek együttesen csak a XII. század végére jellemzők. Pauler Gyula az Anonymus által ábrázolt Magyarország szomszédos országok viszonyát vette vizsgálat alá: ez csakis III. Béla korára jellemző. A mű 48 oldalnyi kéziratának írásmódját és hártyalapjait megvizsgálva szakemberek a XIII. század második felére datálják, tehát IV. Béla és Kun László korára. Ez azonban nem perdöntő, mivel a Gesta Hungarorum egyetlen ismert példánya az eredeti másolata is lehet. A P iniciáléról többen is felvetették, hogy a Magyarországon csak 1220 óta működő domonkos rendnek a szimbólumait ábrázolja. Süpek Ottó hívta fel a figyelmet a P betű felső öblében az O és V betűre: POV - Predica Orbi Vade (Menj, prédikálj a világnak!), ezek a domonkos rend jelszavának kezdőbetűi. Azonban ha a mű csak másolat, akkor ez csak a miniátor (kódexfestő) domonkos rendi mivoltára utal.

 

Általánosan igaz, hogy a tollforgatók műveikben ott mutatnak pontos helyi tájékozottságot, ahol maguk is otthon vannak, így Györffy György kutatásából kiderült, hogy Buda és Pest környékét mindennél jobban ismerte. Jakubovich Emil nézete szerint óbudai prépost volt, ami annyiban illeszkedik az általános nézethez, hogy a XII. század második felében gyakorlat volt, hogy a lelépő királyi nótáriusok, mielőtt püspöki székre emelkedtek volna, a gazdag óbudai prépostságot kapták meg. Anonymus még két vidéket ismert feltűnő módon: Csongrád-Pusztaszer és Sárospatak-Dél-Borsod környékét. Itt azonban királyi egyház nem volt, amit a kancellária tagjai elnyerhettek volna. 1186-tól 1211-ig nem ismerjük a budai prépostok nevét - volt ugyan egy hamisítvány, amely 1124-re tüntette fel Péter budai prépostot, de 1200 körüli formulában. Kancelláriai latinságunkban Erdély terra Ultrasilvanus megnevezéssel szerepelt, de 1190-től 1250-ig teljesen felváltotta a terra Transilvanus névalak. Anonymus a terra Ultrasilvanus alakot használja, így nem igazán vehető számításba, mint IV. Béla jegyzője, annál is inkább, mivel a mű minden vonatkozásában tatárjárás előtti állapotokat tükröz.

 

Marczali Henrik azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a honfoglalás kori kunok emlegetése Anonymus részéről csakis olyan időben történhetett, amikor a kunok nem számítottak ellenségnek, tehát azután, hogy IV. Béla betelepítette őket az országba. A kunokat 1200-ig emlegették cuni-nak, azután cumani-nak, és Anonymus ez utóbbi alakot használja. A Györffy György által emlegetett idegen udvaroncok elleni gyűlölet Kun László idején már fegyveres harcba csapott át, így Anonymus honszerző ősökhöz való ragaszkodása ebben az időben még indokoltabb. III. Béla idején avatták szentté I. Lászlót, aki kun seregeket űzött ki az országból. 1211-ben II. Endre azért telepítette be a Német Lovagrendet a Barcaságba, hogy védjék az országot a veszélyes kun szomszédságtól. Akkoriban a kunok zsákmányoló rablókat jelképeztek, és ez a helyzet csak a tatárjárás után változott meg.

 

Továbbá, III. Béla idején nem volt aktualitása, hogy az Árpád-ház ősének tüntessék fel a hun Attilát. Ez IV. Béla idején bukkant fel, Kun László idején, pedig már egyenesen Attila-kultusz uralkodott az országban. Anonymus, Álmos és Árpád Attilától való származásáról szól, visszaállítja az Attila örökségekénti honfoglalás gondolatát. Az is lehet azonban, hogy a Magyarországon a Nibelung-ének hatására ismertté vált Attila hagyományt már annak keletkezésekor, 1200 körül megismerték, és ennek hatására helyezte bele Attilát Anonymus a gestába.

 

Süpek Ottó szerint a gesta keletkezésének évszáma 1279, amit az iniciáléban rejtettek el archaikus arab számjegyek formájában. Süpek forrása az arab számírás XII. és XVI. század közötti fejlődését bemutató táblázat volt. Ennek kilencedik, XII. század végéről származó tabellája tartalmazza az anonymusi számjegyeket.

 

Mára az I. és II. Béla jegyzőjének feltételezhetősége tudományos érvek rostáján kihullani látszik, és akik IV. Béla jegyzőjének, a gesztát Kun László korában írottnak tartják általános ellenkezéssel találják szemben magukat. A III. Béla nótáriusának mondó nézet, Györffy György széles körű, aprólékos kutatómunkája révén végérvényesnek tekinti magát.

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. őszi száma