400 éve vette kezdetét a Bocskai szabadságharc

2004. október 15. 10:00

Az Álmosdi csatában a Bocskai oldalára állt hajdúk először mértek vereséget a Habsburg csapatokra.

Bocskai István
1604. október 14-15-e éjjelén az osztrák császári seregben szolgáló hajdúk, akiket az akkor birtokain visszavonultan élő erdélyi főúr, Bocskai István ellen küldtek, Bocskai oldalára állva - Álmosd és Diószeg között vereséget mértek a Habsburg csapatokra. Ezzel megkezdődött az idegen uralom elleni Bocskai-szabadságharc, amelyhez a hajdúkon és a jobbágyokon kívül hamarosan csatlakozott az elégedetlen városi polgárság, köznemesség, sőt a főnemesség jelentős része is. A szabadságharc során Bocskai Istvánt 1605-ben először Erdély, majd egész Magyarország fejedelmévé választották. A harcok az 1606-ban megkötött bécsi békével zárultak le, amely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot. Bocskai a hajdúk zömét kiemelte a földesúri fennhatóság alól, és közösségi kiváltságokkal, katonáskodási kötelezettséggel a hajdúvárosokban telepítette le őket.

 

Bocskai István Felső-Tisza-vidéki birtokos, a törökellenes párt vezetője 1604-ben visszakapta elkobzott birtokait Rudolf császártól, s megszakította együttműködési tárgyalásait a törökkel. Bethlen Gábor, a törökországi emigránsok vezetője ekkor Habsburg-ellenességbe sodorta Bocskait, aki a lakosság elkeseredettségét kihasználva, felkelést szervezett. Ez 1604. október elején jutott Belgiojoso császári főkapitány tudomására, aki megtámadta Bocskai birtokait. 1604. október 14-15-e éjjelén az osztrák seregben szolgáló hajdúk, akiket ellene küldtek, Bocskai mellé álltak, s Álmosd és Diószeg között legyőzték a császári csapatokat. Ezzel kezdődött a Habsburg-uralom elleni Bocskai-szabadságharc, amelyhez a hajdúk és jobbágyok, az elégedetlen városi polgárság, köznemesség s a főnemesség egy része is csatlakozott. Bocskai csapatai 1605. áprilisig eljutottak Érsekújvárig, az év nyarára elfoglalták a királyi Magyarország döntő részét s a székelyek támogatásával Erdélyt is. Bocskai Istvánt 1605. februárban a marosszerdai országgyűlésen Erdély, 1605. áprilisban Szerencsen Magyarország fejedelmévé választották.

 

A harcokat az 1606. júniusi bécsi béke zárta le, amely biztosította a magyar rendi jogokat, Erdély részleges függetlenségét és a vallásszabadságot. Az 1606. novemberi zsitvatorki béke a tizenöt éves háború végét jelentette. Bocskai a hajdúk zömét kiemelte a földesúri fennhatóság alól, és közösségi kiváltságokkal, katonáskodási kötelezettséggel letelepítette őket a hajdúvárosokban. 

 

(MTI)

Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. tavaszi száma