Zsinagógából tornaterem: a ceglédi zsidók tragédiája

2004. október 12. 10:11 Végső István

Cegléd az Alföld kapuja, történelme során volt már Dózsa György parasztseregének központja, majd Kossuth városa, a második világháború után a földosztással elégedetlenek `Földet vissza nem adunk!` tiltakozó megmozdulásának bölcsője. Cegléd kevéssé ismert múltjához szervesen hozzátartozik a ceglédi hatóságok fokozott antiszemitizmusa a zsidóellenes törvénykezés idején, mely jóelőre biztosította, hogy a 670 fős hitközség egykori imaházából tornacsarnok váljék.

Nyílt utcán a legritkább eset, hogy nem zsidó zsidóval menjen végig

Forrás: Oláh Zsuzsanna
Forrás: Oláh Zsuzsanna
Cegléd jó példája a helyi vezetők által gerjesztett és támogatott zsidóellenességnek. Pedig a zsidók betelepülése és hitközséggé szerveződése semmiben nem tért el az átlagos magyar példáktól. 1840-től laknak itt zsidók, akik leginkább az 1848/49-es események után jelentek meg nagyobb létszámban. 1855-ben már zsinagógát is tudnak építeni, és ezzel egy időben megalakul a hitközség is.

A XIX. század második felében a zsidók ceglédi népességen belüli aránya rohamosan nőtt, a századfordulón létszámuk meghaladta az ezer főt. Azonban a zsidók gazdasági és társadalmi emelkedése elleni uszítás az országban ekkor már közismert közírónak, Verhovay Gyulának lehetőséget jelentett arra, hogy országgyűlési képviselő választást megnyerje.

Az 1919-es ceglédi direktórium vezetői között több zsidó származású értelmiségi volt. A fehérterror nyílt antiszemitizmusa kegyetlenül elbánt velük. De a fehérterror Cegléden például azt is jelentette, hogy képviselőtestület a húszas évek elején egy időre kitiltották a zsidókat a strand területéről.

A településen igen erős tömegbázisra lelő magyar nemzetiszocialista csoportok utcai akcióikkal váltak ismertté. A városban uralkodó rossz hangulatról Erdei Ferenc szociográfus így írt: "Cegléd antiszemita. Csak németországi méretek alkalmasak annak a szigornak a felmérésére, amellyel itt a zsidóságot kezelik. (...) Nyílt utcán a legritkább eset, hogy nem zsidó zsidóval menjen végig. A városi képviselőtestületben állandó a kifakadás ellenük, s a házak falain a legváltozatosabb zsidó ellenes fölírások olvashatók nap-nap után. Van nyilaskeresztes párt is, de az antiszemitizmus nem ezek által szított düh: általánosabb annál."

Címkék
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát?
Kedvezményes előfizetés egy évre (4 szám)
Bankkártyás vásárlás esetén 25% kedvezmény

A 4. lapszámot ajándékba adjuk.

6368 Ft helyett

4776 Ft

Banki átutalás, csekkes fizetés esetén 20% kedvezmény

6368 Ft helyett

5085 Ft

Előfizetek a magazinra
kérdésem van az előfizetéssel kapcsolatban
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

X
Megjelent a Múlt-kor történelmi magazin 2017. nyári száma