275 éve született Moses Mendelssohn német filozófus

Az asszimiláció elősegítője

A viharok miatt Dubno elhagyta őt, s Mendelssohn másokkal folytatta a munkát, az egész Tóra 1783-ben jelent meg. 1781-ben alapította Berlinben a Zsidó Szabadiskolát, ahol nemcsak vallási, de világi, technikai ismereteket is tanítottak németül. A zsidók polgári megjavításáról című röpirata vetette fel az emancipáció kérdését.

A legnagyobb hatása Jeruzsálem, avagy a vallás hatalmáról és a zsidóságról című, 1783-as értekezésének volt, amelyben kifejtette: az állam csak bűntetteket torolhat meg erőszakkal, nem avatkozhat be gondolatokba, s az egyház sem teheti ezt. Szót emelt az egyházi vagyon ellen, az állam és egyház szétválasztása mellett. Azt hirdette: az egyházjog ellentétes a vallással, a zsidó vallás és szokások nem gátolhatják követői polgárosodását, asszimilációját.

Kifejtette, hogy a zsidóságnak nincsenek dogmái, melyeket el kell fogadni az üdvözülés érdekében, a judaizmust nem kinyilatkoztatott vallásnak, de kinyilatkoztatott törvényhozásnak tartotta. Nem ismert el csodákat, hit helyett megismerésről beszélt, de a szertartásokat is fontosnak tartotta. E művét mind az ortodox, mind a reformer zsidók fenntartással fogadták, ám Kant, aki többször elismerően írt róla, "megcáfolhatatlan munkának" nevezte.

Amikor Lessinget megvádolták, hogy Spinoza panteizmusát támogatja, ő Barátom, Lessing című művével állt ki mellette. Reggeli órák című utolsó művét Leibniz teizmusának védelmében írta. 1786. január 4-én halt meg Berlinben, halála után gyerekei kezdték a kitérések sorát.

Mendelssohn munkássága bizonyította: a judaizmus szellemét össze lehet egyeztetni a felvilágosodás eszméivel. Így lett a zsidó felvilágosodás vezéralakja, hozzájárulva a zsidóság bekapcsolódásához az európai kultúra főáramába. A vallási tolerancia hirdetésével, tudományos eredményeivel elősegítette a német zsidókat sújtó társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági megszorítások megszűnését, az asszimilációt. Nem akarta a hitet megingatni, csak az ortodoxia túlzásait nyesegette. Bölcselőként nem alkotott önálló rendszert, főleg a XVII-XVIII. századi racionalista hagyományokat folytatta, világosan és érthetően népszerűsítette Wolff, Spinoza, Leibniz és Shaftesbury gondolatait.

Népét még a politikai emancipáció előtt kivezette a szellemi gettóból. Felix Mendelssohn-Bartholdy zeneszerző az unokája volt.

(Panoráma - Fábri Ferenc)

1. A Tóra német fordítója
2. Az asszimiláció elősegítője

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait