Belgrádban tárgyalnak a tömbön kívüli államok

2004. szeptember 6. 02:08

Belgrádban ül először tárgyalóasztalhoz 25 tömbön kívüli állam. Az egyhetes értekezlet fő napirendi pontja: a világbéke biztosítása, a gyarmati rendszer, az imperializmus és a faji megkülönböztetés elleni harc, valamint a leszerelés kérdései és a népek önrendelkezési jogának a tiszteletben tartása. A Kelet és a Nyugat közötti politikai feszültség folytán, amely a berlini válság és a laoszi konfliktus révén tovább éleződött, Dzsaváharlál (Jawaharlal) Nehru indiai miniszterelnök, Gamal Abdel Nasszer egyiptomi miniszterelnök és államfő, kiváltképpen Joszip Broz Tito jugoszláv államfő és pártfőtitkár sürgetésére Jugoszláviába összehívják a tömbön kívüli államok első értekezletét. A három államfő John F. Kennedy amerikai elnök és Nyikita Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnök 1961. júniusi eredménytelen bécsi találkozása után a világ katonai konfliktusaiban közvetlenül nem részes államokat közös cselekvésre szerette volna rábírni, hogy "az el nem kötelezett államok tömbje" útján politikai nyomást gyakoroljanak a világhatalmakra.
Tömböm kívüli államok azok, amelyek a békés egymás mellett élés politikáját folytatják, nem tartoznak semmilyen katonai szerződéshez és támogatják az elnyomott népek szabadságtörekvéseit. Az immár Belgrádba összehívott értekezleten részt vesz Afganisztán, Algéria, Burma, Ceylon, Ciprus, az Egyesült Arab Köztársaság, Etiópia, Ghána, Guinea, India, Indonézia, Irak, Irán, Jemen, Jugoszlávia, Kambodzsa, Kongó, Kuba, Libanon, Mali, Marokkó, Nepál, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán és Tunézia.
Már az értekezlet során nagy feszültségek támadtak egyes résztvevő országok között. Az atomháború veszélyére utalva felszólítják Kennedyt és Hruscsovot, hogy "haladéktalanul és közvetlenül vegyék fel egymással a kapcsolatot, hogy a fenyegető konfliktust elkerüljék és biztosítsák a békét".
A tárgyalások eredményeképpen az értekezlet résztvevői egy 27 pontos nyilatkozatban állást foglalnak egy sor nemzetközi kérdéssel kapcsolatban. Így követelik a még nem független népek elleni elnyomó intézkedések azonnali beszüntetését, a gyarmati területek visszaszolgáltatását jogos tulajdonosaiknak: Afrika, Ázsia, Latin-Amerika népeinek, valamint a teljes és nemzetközileg ellenőrzött általános leszerelést. Ezt a nyilatkozatot eljuttatják az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez és valamennyi többi államhoz.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 
• Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
• Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét
• Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
• Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában 
• Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
• Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
• Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
• A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon