2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az első részleges kárpótlás

2004. szeptember 4. 06:05

Az átalakulás talán legszenvedélyesebb vitákat kiváltó intézkedése a kárpótlási törvény megalkotása volt. Máig tudományosan nem tisztázott a törvény és végrehajtásának kihatása a gazdaságra, a társadalomra. Nem is szólva arról, hogy nem ismerjük eléggé: milyen pártpolitikai szándékok húzódtak meg e politikai lépés mögött, és mennyire járult hozzá magához a kormánykoalíció későbbi válságához.
Miden számottevő politikai erő egyetértett azzal, hogy valamilyen módon kárpótolni kell azokat, akik az államosítások, az erőltetett szövetkezetesítés során vagyoni kárt szenvedtek. S azzal is, hogy a háború alatt és után meghurcoltakat valamilyen formában kárpótolni kell. Arról azonban, hogy legyen a kárpótlás mértéke, módja, a nézetek más szélsőségesen különböztek egymástól. Végül egy "sajátos" megoldás született: e megoldás a földtulajdon teljes, az egyéb tulajdon elvesztésnek részleges kárpótlását tette lehetővé. A tisztázatlan kérdések, a végrehajtás módja tág teret engedett a spekulációnak, és mérhetetlen terhet rótt az államra.
1944 végig 122 milliárd Ft névértékű kárpótlási jeget bocsátottak ki (1995-ben még további 20-25 milliárd kibocsátása várható.) E jegyek kamattal növelt értéke kb. 230 milliárd Ft. A kárpótlási jegyek egyik fő felhasználási területe a földtulajdonszerzés volt. 21 ezer árverésen, összesen 28 milliárd Ft értékű kárpótlási jegy ellenében, 500 ezren jutottak átlagosan, 70 aranykorona értékű földhöz.
Önkormányzati bérlakások megvásárlására 6 milliárd Ft jegyet, befektetési társaságok révén 5 milliárd Ft értékű jegyet használtak fel. Az állami vagyonkezelő szervezetek eddig (1995) 56 milliárd Ft értékű jegyet vontak be. 20-30 milliárd forintnyi jegy van még az eredeti tulajdonosoknál, 30-40 milliárd forintnyi a spekulánsoknál. A kárpótlási jegytömeg mesterségesen leszorítja bizonyos területeken az árakat, s aránytalanságot hív létre az árszerkezeten belül. Ugyanakkor a nagy névértékben kibocsátott jegy jelentős keresletet támaszt. Vagyoni egyenértékének megteremtése szinte lehetetlen feladat megoldását várta és várja el az államtól.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár