Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban

A Zichy-expedíció résztvevői 1895-ben. A kép felső sorában balról jobbra: Csellingerián Jakab, dr. Bálint Gábor, dr. Szádeczky-Kardoss Lajos. Az ülő sorban: dr. Wosinsky Mór és gróf Zichy Jenő.

A kisebb megszakításokkal 1865 óta országgyűlési képviselő grófot eredetileg családtörténeti kutatásai ihlették a magyarok eredetének visszakövetésére, valamint saját családjának Grúziában számontartott rokonságának meglátogatására. A honfoglalás ezredik évfordulója tökéletes apropót jelentett az elvarratlan szálak felderítésére.

Az expedíció nem indult könnyen: a lelkesedés dacára Magyarországon is nehezen talált hivatalos támogatást hozzá, Oroszországban pedig még ennyire sem voltak fogékonyak elképzelésére, főleg a régészeti tevékenységre vonatkozó engedélyek kiadásában kellett elhárítani az akadályokat.

Zichy gondosan válogatott társaságot kért fel az expedícióra: Wosinsky Mór szekszárdi apátplébános régészként, Bálint Gábor és Szádeczky-Kardoss Lajos a kolozsvári egyetemről nyelvészként, illetve történészként, az örmény származású Csellingerián Jakab író pedig a kaukázusi nyelvek ismerőjeként csatlakozott.

Szádeczky-Kardoss egyúttal az utazás naplóját is vezette, a korban bevett gyorsírásos módszerrel (a feljegyzések szerint Wosinsky is vezetett egy saját naplót, ez azonban sajnos elveszett).

Temetéseknél használt palankin (hintó) gróf Zichy Jenő ázsiai expedíciójáról

Vonatútjuk a mai Ukrajnán keresztül, Lembergen, Odesszán, Novorosszijszkon át vezetett a Kubán folyó völgyéig, ahol a magukat a magyarok rokonának valló kabard nép körében kutattak, majd az általuk a jászok rokonainak tartott oszétokat is meglátogatták. A hazaút során Moszkván keresztül Szentpétervárt is elérő expedíció vezetőjét a cár, II. Miklós is fogadta.

Habár a Julianus barát utazása óta regélt Kuma-Magyariának már nem találták nyomát, az expedíció végrehajtotta az első orosz földön végzett magyar régészeti ásatásokat, eredményeiket pedig fényképezőgép segítségével is dokumentálták.

A feltárások mellett (amelyeket a szükséges engedélyek híján nem mindig végezhettek el) a helyi levéltárak és múzeumok anyagát is gondosan átfésülték, és antropológiai, kulturális megfigyeléseket is tettek.

Az expedíció mintegy 20 000 kilométert tett meg három és fél hónap alatt, a vasút mellett gyalog, lóháton, tevén és vízi utakon is közlekedtek.

Zichy Jenő első expedíciója máig a legkevésbé ismert, és a csoport tevékenységét hazaérkezésük után sokan illették kritikával. A negatív hangok ellenére a gróf további két alkalommal, 1896-ban, illetve 1897–98-ban indult Oroszországba neves tudósok társaságában, eme útjai jóval keletebbre, Közép-Ázsiába, majd egészen Kínába vezették. Érdemei elismeréséül 1899-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tiszteletbeli tagjává választotta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2016

• Régi szakácskönyveink öt rejtélye
• Kassai kérdőjelek
• A székesfehérvári királysírok
• Gillemot Ferenc, a sport megszállottja
• Menázsi a Nagy Háborúban
• A tóalmási Wahrmann–Andrássy-kastély
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Watteau utolsó képe