Régi korok álarcai – Farsangok a Fortepanon
2024. január 6. 12:20 Múlt-kor
A jelmezbál a farsang ősi hagyományaként élt tovább a 20. században. A kor divatjai és slágertémái hatottak a maszkokra, de vannak örökzöldek, amelyek az 1930-as és 1980-as években is felbukkannak. A Fortepan fotóiból készült válogatás a múlt század jelmezkínálatát vonultatja fel.
Korábban
A január 6-án, vízkereszttel kezdődő és húsvárvasárnapig tartó farsanghoz rengeteg hagyomány és szokás kapcsolódik. Ez az ünnepkör az ősi tavaszvárás időszaka, legjellemzőbb érzése az öröm, amely az evés-ivás, a lakodalmak, a disznótorok, a jelmezes, álarcos felvonulások és mulatságok köré szerveződik.
A középkorban az egyház szüntelenül tiltakozott e szokások ellen, mert az örömök féktelen tobzódását az ördög művének tartotta. A prédikációk azonban hatástalanok maradtak, a tradíciók pedig tovább éltek és koronként újabb elemekkel gazdagodtak.
Városon és falun, társadalmi rétegenként eltért, mivel ünnepelték a farsangot, emellett a külföldi tradíciók is felfedezhetők a magyar hagyományokban. Mátyás király például Itáliából hozatott álarcokat. Férfiak gyakran nőnek, nők pedig férfinak öltöztek, színdarabokat is előadtak, sőt állakodalmat és áltemetést is rendeztek.
A beöltözés, az átalakulás, a valaki vagy valami mássá válás varázsa a 20. században is megtalálta a helyét, gyerekek és felnőttek egyaránt részt vettek a hétköznapokat felforgató, a világot a sarkaiból kiforgató farsangi szokások fenntartásában.
Az örökzöld jelmezek egyike: a bohóc, 1913. (Fortepan / Kurutz Márton)
Soproni farsangolók csoportképe, 1928. (Fortepan / Hajdu András)
Erdő-tematika, 1935. (Fortepan / Schermann Ákos)
Jezsuita farsang, 1940. (Fortepan / Jezsuita Levéltár)
A Budapest Táncpalota (Moulin Rouge) farsangja a Nagymező utcában, Feleki Kamill és tánckara, 1959. (Fortepan / Bauer Sándor)
Az Álarc nem kötelező című nyilvános farsangi műsor felvétele a Magyar Rádió 6-os stúdiójában, 1964. (Fortepan / Szalay Zoltán)
Aki mögé nem jó beülni, 1964. (Fortepan / Szalay Zoltán)
Farsangi műsor a Magyar Rádió Márványtermében, középen Antal Imre, 1968. (Fortepan / Szalay Zoltán)
Antal Imre a Magyar Rádió farsangján, 1968. (Fortepan / Szalay Zoltán)
Farsangi dekoráció 1969-ből. (Fortepan / Bauer Sándor)
Ipolydamásdi farsang, 1973. (Fortepan / Urbán Tamás)
Az űrhajózás lázában, 1979. (Fortepan / Mari Gabriella)
A kéményseprő 1979-ben is megkerülhetetlen szereplője volt a jelmezbálnak. (Fortepan / Mari Gabriella)
Egy másik bohóc 1983-ból. (Fortepan / Déri György)
„Az iskola rabja vagyok”, 1983. (Fortepan / Déri György)
Hollywood betör a farsangra, 1984. (Fortepan / Fortepan)
A királynő és színes udvara, 1985 (Fortepan / Déri György)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Megkeseredett emberré vált élete végére Garibaldi, az olasz egység hőse tegnap
- Örömünnepként indult, majd tragédiába fulladt a bradfordi mérkőzés tegnap
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak tegnap
- Gyökereit kutatva vált Bob Marley azzá, akit a világ ma is ismer tegnap
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása 2024.05.10.
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot 2024.05.10.
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 2024.05.10.
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 2024.05.10.