Három királylány - a trónutódlás kérdése
2004. július 22. 22:15
1379. augusztus Nagy Lajost, pestisben fiatalon elhunyt első felesége nem ajándékozta meg gyermekkel. 1353-ban Kotromanics Erzsébettel kötött második házassága is 17 évig volt gyermektelen. A trón várományosa így öccse, István herceg lett. István 1354-ben meghalt, így fia János, majd annak halála (1360) után leánya, Erzsébet következett. Erzsébet hercegnő (1373) kívánatos mennyasszony volt. Számos házassági elképzelés után végül az Anjou-rokon Tarantói Fülöp herceg (1373) felesége lett. Az 1370-es évek második felére a néhány évtizeddel korábban még népes nápolyi Anjou-család egyetlen élő férfi taggal rendelkezett: az 1354-ben született Durazzói Károllyal, aki 1364-től Magyarországon élt. Őt 1381-ben III. Károly néven Lajos segítségével nápolyi királlyá koronázták. Nagy Lajos ragaszkodott feleségéhez, pedig könnyűszerrel elválhatott volna meddőnek tartott asszonyától. 1370-ben azonban Erzsébet szülni kezdett. Megszületett Katalin, a következő évben Mária, majd 1373-ban Hedvig. Lajos 1375 után már nem reménykedett, hogy fia születik. Ekkor töltötte be 49. évét. Célja ettől kezdve a leányági örökösödés elfogadtatása volt. Magyarországon ez látszólag nem ütközött nagyobb ellenállásba, annál inkább Lengyelországban. A vonakodó lengyel rendeket végül is a kassai privilégium kibocsátásával sikerült meggyőzni, amelyben a lengyel nemességet széles kiváltságokkal ruházták fel. Közben a lányoknak sikerült megfelelő vőlegényeket keríteni: 1374-ben Katalint V. Károly francia király fiával, Lajos orléans-i herceggel, 1375-ben Hedviget III. Lipót osztrák herceg fiával, Habsburg Vilmossal, Máriát pedig kétéves korában IV. Károly császár ifjabb fiával, Luxemburgi Zsigmonddal jegyezte el. Miután Katalin 1378-ban meghalt, a trón várományosa Mária lett. A lengyelek tudomásul vették Mária és Zsigmond utódlását, mert azt hitték, hogy a pár Lengyelországban fog lakni. A magyar trón Hedvigre szállt volna. Lajos végakaratában azonban egész birodalmát Máriának szánta. A lengyelek ellenállása miatt az özvegy anyakirályné Hedviget küldte Lengyelországba. Ott 1384-ben királynővé koronázták, s osztrák házasságát semmisnek nyilvánítva hozzákényszerítették a litván nagyfejedelemhez, Jagellóhoz.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap
- Elutasította a kitüntetéseket a modern betegellátás úttörője, Florence Nightingale tegnap
- A mai napig találgatják, hova tűnt Ned Kelly koponyája tegnap
- Puccsal tért vissza a politikába a független Lengyelországot diktároként vezető Piłsudski tegnap
- Elsősorban Sztálinhoz volt hűséges a rettegett Péter Gábor tegnap
- Egy párbaj miatt vált híressé Szindbád alakjának megalkotója tegnap