Saját erejükből akarták kivívni a szabadságot, de a világ cserben hagyta 1944-ben a lengyeleket
2022. augusztus 1. 08:50
„Előbb vagy utóbb, de mindenki megtudja az igazságot arról a maroknyi gonosztevőről, akik a varsói kalandot kieszelték, hogy magukhoz ragadják a hatalmat. Ezek az emberek, kihasználva a varsóiak hiszékenységét, sok embert dobtak csaknem fegyvertelenül a német ágyúk, harckocsik és repülőgépek tüzébe” – írta Sztálin Churchillnek és Rooseveltnek 1944. augusztus 22-én.
Korábban
A szovjet diktátor az akkor 1944. augusztus 1-jén kezdődött varsói felkelést minősítette „kalandnak”, a „maroknyi gonosztevő” kifejezés pedig a földalatti lengyel állam vezetőire vonatkozott.
A Honi Hadsereg vezérkarának célja a felkelés kirobbantásával világos volt: a szuverén és legitim lengyel állam nevében óhajtották felszabadítani a fővárost, még mielőtt a Vörös Hadsereg foglalná el azt.
A katonailag nem kellően előkészített akció során a Honi Hadsereg közel 50 ezer katonája kifejezetten gyenge fegyverzet birtokában, nyugati és szovjet segítség nélkül nézett szembe a kitűnően felszerelt német egységekkel.
Egy szerencsétlenül járt katona a nácik fogságába került (kép forrása: Wikipédia/ Bundesarchiv, Bild 146-1994-054-30 / August Ahrens / CC-BY-SA 3.0 de)
Sztálin rájött arra, hogy számára rendkívül előnyös, ha a „piszkos munkát”, a polgári Lengyelország végső ellenállásának felszámolását a németek végzik el helyette, de a brit és az amerikai vezetés is előbbre helyezte a Moszkvával való jó viszony ápolását lengyel szövetségesei sorsánál.
Az angol sajtó sokáig hallgatott a felkelésről, augusztus folyamán pedig egyetlen hivatalos közlemény sem jelent meg erről Londonban vagy Washingtonban. A nyugati élelmiszer- és lőszersegélyek hatékony célba juttatását a szovjetek akadályozták meg.
Csak romok maradtak a pusztítás után
A Honi Hadsereg katonái végül 63 napi hősies küzdelem után, 1944. október 2-án kapituláltak. Lengyel részről 21 ezerre tehető az elesettek és eltűntek, 5 ezerre a sebesültek, és 16 ezerre a hadifoglyok száma.
Mintegy 180–200 ezer civil vesztette életét. A kapituláció után a speciális egységek Hitler parancsára a kevés megmaradt épületet is a levegőbe röpítették. Varsó négyötöde elpusztult, szinte teljesen eltörölték a föld színéről.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Hét legendás magyar sors Trianon után 20:20
- Fordulópontot jelentett a midwayi csata a csendes-óceáni hadszíntéren 15:05
- Bethlen ügyes külpolitikája is fontos volt a soproni népszavazás megvalósításához 14:20
- Interaktív programokkal várja vendégeit a BFZ az Aquincumi Múzeumban 13:20
- Egész Magyarország gyászba borult 1920. június 4-én 09:50
- Példás jelleme népszerűvé, betegsége végül uralkodásra alkalmatlanná tette III. Györgyöt 08:20
- A kor legnagyobb színészeivel dolgozott együtt Máriássy Félix tegnap
- Máig rejtély övezi a Hawaii-sziget lakói által istenként tisztelt Cook kapitány halálát tegnap