Új állami alaptörvény biztosítja az angol polgárok személyes szabadságát
2004. július 17. 19:22
II. Károly angol király 1679. július 12-én hagyta jóvá a `Habeas-Corpus-Amendment-Act` elnevezésű törvényt. Az új állami alaptörvény biztosítja a polgárok személyes szabadságát. Ezentúl az okok megnevezése nélkül senki sem tartóztatható le és senki sem zárható bírósági vizsgálat nélkül börtönbe. A "Habeas-Corpus"-törvény a korona és a nemesség között korábban kötött jogi egyezségek hagyományait követi, melyek az önkényes büntetőeljárással szemben igyekeztek megvédeni a polgárokat. Az elfogatási parancsok hagyományos kezdő szavairól ("Habeas Coprus") elnevezett törvény szabályozza a letartóztatás során követendő eljárást: amennyiben a bűnüldöző szervek elfogatási parancsot kapnak, a keresett személyt elfogása után három napon belül, az illetékes bíró elé kell vezetni, aki felülvizsgálja az elfogatás okait és dönt a további eljárás módjáról. Kivételt a törvény csak olyan esetekben tesz, ha az elfogatási parancsban árulás vagy főbenjáró bűn vádja miatt kifejezetten hosszabb vizsgálati fogságot rendeltek el. Amennyiben hivatali személy megsérti a törvény rendelkezéseit, első alkalommal 100, második alkalommal 200 font pénzbírságot kell fizetnie, végül pedig elbocsátják hivatalából. A "Habeas Corpus" meghozatalára a parlament és a király között a külpolitikáról (Hollandia elleni háború, 1677. XI. 17.) és a trónöröklésről (1680. XI. 15.) folytatott vita adott alkalmat. Mivel a király az ellenzékkel vívott harcok során önkényes intézkedéseket is alkalmazott, az alsóház, melyben a király politikájának bírálói voltak többségben, a polgári szabadságjogok rögzítésével védekezett a jogtalan és igazságtalan letartóztatások ellen. A parlament jóváhagyásával azonban a "Habeas Corpus" - törvény a közbiztonság és a közrend veszélyeztetése esetén időlegesen felfüggeszthető. Két korábbi jogi egyezség, a "Magna Charta" (1215. VI. 15-18.) és a "Petition of Rights" (1629) célja ugyancsak a személyes szabadság biztosítása volt. A "Magna Charta Libertatum" elnevezésű törvényben Földnélküli János király számos bel- és külpolitikai nehézség miatt kénytelen volt megerősíteni az angol bárók hűbérúri előjogait. A szabadok számára biztosította az önkényes elfogatással szembeni védelmet, ítélethozatalra csak az ország törvényei alapján, rendi részvétellel kerülhetett sor. A nemességhez nem tartozók jogbiztonsága is növekedett, a városok kiváltságai megerősítést nyertek. 1628-ban a nemesség és a király összetűzése újabb egyezséghez, a "Jogok nyilatkozatához" ("Petition of Rights") vezetett. Az okot olyan vezető személyiségek önkényes letartóztatása szolgáltatta, akik szembeszálltak az adókkal, melyeket I. Károly király a parlament megkérdezése nélkül vetett ki. Bár bírósági tárgyalás során, melyet az elfogottak kényszerítettek ki, az illetékes bíróság tagadta, hogy királyi elfogatási parancsot felül lehet vizsgálni, a Franciaországgal és Spanyolországgal folyó háború miatt I. Károly rászorult az alsóház támogatására és jóvá kellett hagynia a polgári szabadságjogok egyik úttörő alapokmányát, a "Petition of Rights"-ot. Az angol állam második alaptörvényének lényeges rendelkezései: a parlament jóváhagyása nélkül nem vethető ki adó, a polgárok személyes szabadságának sérthetetlensége, önkényes elfogatás tiltása, a kormány felelős a parlamentnek, a király és hivatalnokai is kötelesek az érvényben lévő törvények szerint eljárni. I. Károly azonban nem akarta betartani ígéreteit és a háború befejezése után feloszlatta az alsóházat, majd 1629 és 1640 között parlamenti támogatás nélkül uralkodott.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt
- A lettek döntő többsége a függetlenségre szavazott 1991-ben
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Néhány állatfajt a kihalás fenyegetett a tömeges mumifikálás miatt az ókori Egyiptomban 09:05
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot tegnap
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric tegnap