Aczél György, a Kádár-korszak kultúrpolitikájának koordinátora
2022. március 6. 07:23 Szekér Nóra
„Óriási erénye volt ennek az országnak a többihez képest […] a nem politizálás szabadsága, hogy nem volt kötelező a politikai hitvallás, amit joggal tartottak fordulatnak: a Bibliában meglévő két megoldás közül Rákosi az egyiket választotta, aki nincs velünk, az ellenünk van, Kádár a másikat, aki nincs ellenünk, az velünk van” – fogalmazott Aczél György 1991 nyarán a vele készült egyik utolsó beszélgetésben. A rendszer „a reakció elleni könyörtelen harc” korszaka után erre a társadalmi konszolidációra törekvő útra a forradalom megtorlása után lépett. Az irányváltásban meghatározó szerepet játszott 1956 tapasztalata. Ekkor a hatalom átélhette, hogy milyen rettegést jelent számára, ha a megdöntésében a népharag a mozgató erő.
Korábban
Aczél György az 1956-os történésekkel szembenézve az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának 1956. november 11-i ülésén így fogalmazott: „a pártnak tömegbázisa nincs.” A realitásoknak ez a tudomásulvétele volt a kiindulópont, a helyzet kezelésének kulcsa pedig az értelmiséggel való új viszony kialakítása. „Bár nem jó politika éreztetni velük, hogy fontosak, azért mégsem szabad elfelejteni, hogy azok, mert ha ők valamit nyögnek, egy csomó ember nyög utánuk” – fogalmazott Kádár az Intéző Bizottság 1957. június 17-i ülésén. „Értelmiségünkről meg van a véleményünk. Ismerjük múltját, jelenét, de a jövője döntő a mi számunkra. [...] Az értelmiség túlnyomó többségével együtt lehet, és együtt kell dolgozni” – szólt 1957. június 22-én Aczél iránymutatása a Központi Bizottság ülésén. Majd e helyzetértékelésből kiindulva került kidolgozásra az úgynevezett szövetségi politika, amely a Kádár-korszak önértelmezésének egyik leggyakrabban használt fogalma lett.
Szövetségbe csalva
Az új politika jegyében már nem a potenciális ellenfelek likvidálása volt a cél, hanem egyfajta együttműködés megteremtése. Ez a törekvés azonban, még ha úton-útfélen szövetségi politikaként emlegették is, nem volt valódi szövetség. Sokkal inkább jelentette a társadalom kezelésének egy új módozatát, amely arra irányult, hogy a hatalom a rendszerrel szembenállókat így vagy úgy befolyási körébe vonja: „szövetségbe csalja” a „másként gondolkodókat”. Az „együttműködés” továbbra is a kiszolgáltatott helyzetre épült, „a szövetség” feltételei nem a kölcsönös megegyezés alapján körvonalazódtak, hanem hatalmi pozícióból diktálták azokat. A hatalom nem szövetséget kötött, hanem alkura kötelezett, ahol a szövetségesi szerep látszatának keltése is az alku részét jelentette.
A teljes cikk a Múlt-kor magazin 2022. tavaszi számában olvasható.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 20:20
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 18:05
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 16:05
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén 15:05
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank 13:20
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05