Másfél évszázad után visszatér Nagy-Britanniába a világ legdrágább bélyegritkasága
2021. július 15. 18:18 MTI
Kiállítják Londonban a világ legdrágább bélyegritkaságát, amely 143 év után tér vissza Nagy-Britanniába, miután egy brit bélyegkereskedő vállalat 8,3 millió dollárt fizetett érte a közelmúltban.
Korábban
Az 1856-os brit-guyanai egycentes magentát a Stanley Gibbons vásárolta meg a múlt hónapban – írja a BBC hírportálja.
A fekete tintával bíborvörös papírra nyomtatott bélyeg egy háromárbócos hajót ábrázol az egykori brit gyarmat, Brit Guyana mottójával: „We give and expect in return” (Adunk, de cserébe elvárunk).
1856-ban került forgalomba, amikor egy Londonból várt bélyegszállítmány késése miatt a gyarmat postamestere háromféle ideiglenes bélyeg nyomtatását rendelte el.
A hivatalos bélyegszállítmány megérkezését követően a postamester elrendelte, hogy vonják ki a forgalomból az ideiglenes változatokat, ám az egyik egycentes bélyeg megmaradt. Nagyjából 20 évvel később fedezték fel, és rövid időre visszajutott Nagy-Britanniába, ám nem sokkal később egy külföldi gyűjteménybe került.
Egy júniusi New York-i árverésen aztán 8,3 millió dollárért cserélt gazdát. A Heathrow repülőtéren egy páncélozott teherautó fogja várni a bélyeget, amelyet a Stanley Gibbons londoni üzletében állítanak ki egy speciális keretben.
A bélyegkereskedő azt tervezi, hogy lehetővé teszi a vásárlók számára az osztott tulajdonlást. „Ez nem csupán a vagyonos gyűjtőknek szól. Olyan árazást dolgozunk ki, amely mindenki számára lehetővé teszi, hogy csatlakozzon a klubhoz” – jegyezte meg Graham Shircore, a Stanley Gibbons vezetője.
A bélyegritkaságot korábban a washingtoni Smithsonian Nemzeti Bélyegmúzeumban láthatta a közönség, miután korábbi tulajdonosa, Stuart Weitzman amerikai cipőtervező kölcsön adta az intézménynek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére 16:05
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány 15:50
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája 15:05
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán 13:20
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön 11:20
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 09:05
- Bár nem vett részt a jakobinus mozgalomban, börtönbe vetették Batsányi Jánost tegnap
- A németek által megalkotott tőrdöfés-legendával harcolta ki Sztálin a fegyverletételt tegnap